Ő itt Daphne Oram brit zeneszerző. Az első nő, aki saját maga épített elektronikus zenei stúdiót, és hozott létre az ötvenes években egy olyan eszközt, ami 35 milliméteres filmre rajzolt formákat alakított át hangokká:

Ő itt Nina Kraviz, napjaink egyik híres house DJ-je, aki nem fél a house-tól is elkalandozni, és helyretenni azokat, akik ezt szóvá merik tenni:

Rajtuk kívül rengeteg nő dolgozott vagy dolgozik még az elektronikus zenében, és hozott vagy hoz létre maradandó dolgokat.

Vannak viszont sokan, akik ezt nem így gondolják, de legalábbis kicsinyítik ezeknek a dolgoknak a jelentőségét. Nem, nem váltunk feminista újsággá, viszont igen, szerintünk is beszélni kell arról, hogy a szexizmus és a radikálisan köcsög tesztoszterinszagú megnyilatkozások beférkőztek az elfogadás egyik alapvető zenei nyelvének számító technóba is.

Ezt vette észre Jackmaster, napjaink szintén keresett szigetországi DJ-je, és egy több tweetből álló kirohanásban vette célkeresztbe a szakma ilyen jellegű balfaszait.

Glasgow fenegyereke, aki az Instagramján is egy világi hedonista ember benyomását kelti, nagyon helyesen komoly kérdésfelvetéseket is nekiszegez masszív követői táborának (sőt, nemrég szilveszteri buligázsijainak tíz százalékát a szíriai lakosoknak ajánlotta fel). Most simán csak arra hívta fel a figyelmet, hogy teljességgel elfogadhatatlan, ahogy egyes pályatársai a nőkről beszélnek.

Ennél jobban nem részletezte, min akadt ki, de bocsánatot kért azért, amiért eddig elengedte a füle mellett ezt a problémát, közölve, “ennek most vége.” Egyelőre ez is épp elég.

A szilveszteri buligázsijainak tíz százalékát a szíriai lakosoknak ajánlja fel a skót DJ, Jackmaster