Érvek amellett, hogy miért érdemes egyedi ékszert adni ajándékba
Univerzális megrökönyödésben, apátiában, nyomottságban, Netflixezésben, a szerencsésebbek esetleg kreatív viharokban léteznek ezekben a napokban önkéntes karanténjukban. De még ha a legjobb medvehagymás rakott édesburgonyát is sikerül megalkotni otthon, vagy befogadni végre a régóta porosodó szépirodalmat, esetleg rendet rakni a ruhásszekrényben vagy a fejben, és így nagyjából kibekkelni az amúgy aljasul csalogató tavaszt, akkor is eszünkbe jutnak a kedvenc helyeink, ahol általában szocializálódni támadt kedvünk a járványügyi világkrízis előtt.
Aligha lepünk meg bárkit, ha azt állítjuk, a Madách tér a budapesti agilis és kreatív fiatal felnőttek gócpontja, ahol normális időszámításban ötletek sora születik a csészényi kávék mögött, így nyilván kíváncsiak voltunk, hogy az itteni vendéglátós brigádok hogyan nem engedik el a törzsközönség kezét.
“Bezártunk és bezárkóztunk. Nagyon hirtelen lett időnk elmélkedni, hogy merre tart a világ és benne mi, emberek. Szerencsére ahonnan mi látjuk, az összefogás lett az “új-élet” szinonimája, és ez kifejezetten szívderítő”
– válaszolt megkeresésünkre Trellay Levente, a Telep és a Konyha egyik alapítója, ahonnan ma már házhoz lehet “kérni” az ezen a sarokon megszokott foodie élményt.
“A Telep-Bägel-Konyha-The Cafe Club-Plante nekünk egy nagy család, ezt mindenki megtapasztalhatja, aki egy ideig velünk dolgozik. Attól a naptól kezdve, hogy a hírrovatokat elfoglalta a vírus, elkezdtük mérlegelni a lehetőségeinket, egyértelműen az emberek egészségének megtartása volt a prioritás. Két hétig azt monitoroztuk, hogy az önkéntes karanténjába vonult csapatból elkaphatta-e valaki a fertőzést. Szerencsére egyikünkön sem mutatkoztak a tünetek! Ez persze nem a veszély elmúltát jelenti, csak azt, hogy átléphettünk az építkezés fázisába.”
“Sok olyan üzenetet kaptunk barátainktól és vendégeinktől, hogy hiányzunk nekik, emiatt is kezdtünk el abban gondolkozni, hogy hogyan tudnánk ismét “találkozni”. Először a Bägel nyitotta meg az online kapuit, ott az infrastruktúra viszonylag készen állt. A lehető legnagyobb körültekintéssel, pár hete saját csapatunkkal kezdtük el házhoz szállítani a Konyhát is. Tudva azt, hogy most sok ezren választották az online piacteret,- és tényleg nehéz olyan dolgot mondani, amit ma ott nem kaphatsz meg – igyekeztünk olyan csomagokkal előállni, melyek hitelesen tükrözik a Konyha minőségét és felfogását” – tette még hozzá, és tényleg, a konyhabudapest.hu oldalán már ránézésre is ízlelőbimbócsavargató tételekkel találkozhatunk.
Ráadásul kinyitották a Konyha egyik ablakát is, ahova építettek egy pultot, itt nem nem csak az előrendeléseket lehet átvenni, de elviteles kávét és szendvicseket is árulnak. Levi még egy tanulsággal is érkezett végül: “Habár a karantén megváltoztatta az élet feltételeit, azt megerősítette bennünk, hogy a látszólag teljesen különböző dolgok mégis mennyire szoros összefüggésben vannak egymással.”
“Nagyon jó a vibe a Rumbában, én is be fogok menni a napokban tabbouleh-t készíteni”
– közölte Manek Gábor, a Dobrumba egyik gazdája, amely szpot ugyan nem a Madách tér szerves része, hiszen ugye nem ott van, de a Központ csapatán keresztül (aminek tulajdonosi összetétele nagy átfedést mutat a közel-keleti éttermével) egyértelmű nyúlványa az esténként zsongó közösségi saroknak, ami most épp nem zsong. Viszont a Dobrumba is szélsebesen alkalmazkodott a kialakult helyzethez, most már tőlük is házhoz lehet rendelni a megszokott karakteres ízeket, harira levestől a tahinis sült karfiolon át a fejedelmi hummusz tálig.
A Dobrumba ráadásul nem csak a vendégek kezét fogja, de a saját munkavállalóiét is: “nyilván nem akartuk elküldeni a 30-35 dolgozónkat, de az tisztán látszott, hogy sajnos egy hónapnál tovább nem tudunk fizetést adni nekik, hiszen senki nem számított arra, hogy a járvány így kihúzza a talajt a lábunk alól. Ezért közösségi alapon igyekszünk fennmaradni, a bevételt például visszaosztjuk nekik. Ezen túl napi egy meleg étkezést is kínálunk azoknak az embereknek, akik különböző projektjeinkben dolgoznak, a Dobrumbán túl is, ezt szerencsére még örömmel meg tudjuk tenni” – mondta Manek.
Ő egyébként kifejezetten optimista: azzal számol, hogy júniusban lassan, szépen visszacsoroghat az élet a belvárosi vendéglátásba. Ujjak keresztben!