Érvek amellett, hogy miért érdemes egyedi ékszert adni ajándékba
Házhoz menni a kellemetlen tapasztalatért? Úgy néz ki, ebben még mindig elég jók vagyunk. Nigériai csalás, az eredetire megszólalásig hasonlító klónoldalak, adathalász kísérletek, ellopott bankkártyaadatok, online zaklatás – csak néhány az online térben mások kárára elkövetett bűntények közül. A Lounge Group friss kutatása szerint volna még mit tanulnunk adataink védelméről, főleg, mert az online bűntények piacát sajnos mi magunk is alakítjuk a rossz szokásainkkal.
A magyarok jelentős része ráadásul önként és dalolva adja ki személyes adatait az interneten anélkül, hogy elolvasná az adatbiztonsági szabályzatot, sőt, a 18 és 40 év közöttiek 40%-a kifejezetten előnyösnek tartja, hogy a különböző webhelyek adatokat gyűjtenek róla.
A felmérésből az derült ki, hogy a 18-40 éves korosztály 61 százaléka odafigyel, hogy kizárólag hitelesített weboldalakat látogasson. A legbiztonságosabbnak sorrendben a Gmail-t, a Youtube-ot és a Facebookot tekintik, míg a nagy közösségi oldalak közül a Twitter adatkezelésével kapcsolatban a legbizonytalanabbak (nyilván mert itthon nem annyira elterjedt, de ezt már csak mi tesszük hozzá).
Ugyanakkor 60% teljesen figyelmen kívül hagyja az adatbiztonsági tájékoztatókat, és ahogy nő a felhasználók iskolai végzettsége, úgy romlik ez az arány.
“Minél magától értetődőbb az online működésünk, annál fesztelenebben siklunk át az adatvédelmi tájékoztatókon.”
Amikor a Guardian újságírója kikérte adatait a Tindertől, legnagyobb meglepetésére egy 800 oldalas dokumentumot kapott magáról.
“Egy munka-, vagy adásvételi szerződést is átolvasunk, akkor itt miért mulasztjuk el? Hosszútávon elköteleződtünk az interneten, nem engedhetjük meg magunknak a felkészületlenséget” – mondja Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divíziójának vezetője.
Az is elmondható a kutatási eredmények alapján, hogy bár az emberek kétharmada a mobilját használja elsősorban internetezésre, a számítógépeket (85%) jobban védik szoftverekkel, mint telefonjaikat (60%).
A jelszóhasználati szokásaink is megoszlanak: 42% tudatosan cseréli bizonyos időközönként a jelszavát, egy másik 42% viszont csak akkor, ha valamilyen oknál fogva muszáj neki, 12% pedig egyáltalán nem változtat a belépési kódon. A válaszadók közel egynegyede egyetlen jelszót használ minden fiókjához.
Izé. Figyeljünk oda kicsit jobban. Oké?