Én 15 évesen például leginkább még azzal voltam elfoglalva, melyik dezodort emeljem le a polcról, ami tetszeni fog majd a három órás kimenőt kapó kollégista kislánynak.

Itt van viszont Yitaku, aki ennyi idősen már olyan szintű érettséget mutat fel a zenéjében, hogy én kívánok elnézést magamtól. Értjük, ugye? Ez a csávó még nem vehet alkoholt a boltban, nem vezethet autót, viszont olyan – játékos és videojátékos – trekket tett le most is az asztalra, hogy annak változatosságát csak tapsikolni lehet. Hogy miért most is? Mert volt már neki egy ilyen EP-je, ami úgyszintén elképesztő. Ne is csodálkozzunk, ha pár év múlva már euróezrekért turnézik!