Pontosabban Avril 14th című szerzeménye nyomán legyen április tizennegyedike az - erre indított petíciót két elvetemült fan.

Ez itt fent a gépzenész munkásságához képest kifejezetten konzervatív, kellemes mederben csordogáló zene 2001-es Drukqs című albumáról, ami persze zongorás hangszerelése ellenére mégiscsak illeszkedik az életműbe a maga egyszerre felnőttesen komoly és gyermekien rácsodálkozós (amely kontrasztpár Aphexnél gyakran előkerül) dallamaival.

És itt a petíció, ami azért indított el Sam Bungey és Larry Ryan, két Aphex-rajongó, mert szerintük

annyi életet megérintett, játszották esküvőktől temetésekig.

De még egy Reddit-júzert is idéznek, aki szerint ez az apró etűd olyan, mintha egy teljes életet csomagoltak volna bele. Egyébként hiába csak két perces, valóban egy kortárs minimalista gyönyörűség. A petícióindítók szerint annak fényében, hogy a dátumhoz eddig csak olyan tragikus eseményeket kapcsoltunk (mármint nem mi, magyarok), mint a Titanic elsüllyedése vagy Abraham Lincoln megmerénylése, az Avril 14 Nap végre puhíthatna ezeken a negatív konnotációkon.

Az Avril 14th misztikus erejét igazolja egyébként, hogy egy raklapnyi feldolgozást, előadást, remixet, mashupot élt meg. Íme néhány, csak hogy megjöjjön a kedv az aláíróív aláírásához:

A srácok egyébként itt mélységében is boncolják a zene körüli mítoszt, akinek van mondjuk tizedannyi ideje, mint nekik, és tíznél több Aphex Twin-szerzeményt hallgatott már meg az életében, az feltétlenül olvassa el. Na jó, egy fontos gondolatot azért kiemelünk belőle, bár ez magától Aphextől származik, de tökéletesen működik a saját kis zongorajátékára:

“A legjobb zenék érzelmeket váltanak ki, de olyanokat, amikről nem tudod biztosan, hogy mégis milyen érzelmek.”