A Journal of Social and Personal Relationshipsben jelent meg egy tanulmány a témában.
A Jeffrey A. Hall vezetésével készült tanulmány kiindulópontja az volt, hogy a barátságnak az alapját a közösen eltöltött idő adja. Ez a közös idő jellemzően szabadidő, meccsnézés, kávézás, satöbbi, a munkahelyen együtt töltött idő ugyanis legtöbbször azt jelenti, hogy párhuzamosan csinálják ugyanazt, és nem közösen. Emellett ennek a barátságot megalapozó időtartamnak a közelség is fontos ismérve, tehát aktív kontaktusról kell, hogy szó legyen.
A közel ötszáz fős mintával készült felmérés tanulsága szerint átlagosan:
- 50 óra szükséges ahhoz, hogy valakit casual friendnek, kábé havernak lehessen már nevezni és nem csak sima ismerősnek
- 90 óra kell a barátság tényleges formája kialakuljon, ennek az állapotnak az az ismérve, hogy nem csak véletlen összefuttok, vagy egy másik barát révén találkoztok, hanem közösen terveztek programokat
- Az viszont több mint 200 órát kíván, hogy a legjobb barát szintet elérjük. De nyilván ez éri meg legjobban, ha lehet ilyet mondani.
(A nyitóképen Jack Lemmon és Walter Matthau látható a Furcsa páros című filmből, a tanulmányról pedig itt olvastunk.)
