A távoli elérés egyre inkább alap követelmény a kamerarendszerek esetében
Régóta fennálló problémám, hogy zenebuziként nagyon akarok a Hajósban reggel legyűrt ezerötszáz méterekhez valami unalomgyilkos fülest, mert valljuk be, az úszás azért egy eléggé egysíkú dolog. Tudom persze, hogy régóta léteznek megoldások víz alatti zenehallgatáshoz, de ezek jobbára mindig kimerültek az ilyen randa drótos izékben.
Ezért is tűnik kifejezetten meggyőzőnek a Bragi-féle Dash bedugósfüles, amit mondjuk inkább lenne hasznosabb mikroszámítógépnek nevezni az alapján, amit tud.
A legjobb benne persze az, hogy nem kell mellé egy extra eszköz, ami sugározza rá át bluetooth-on a slágergyárat, hanem négy gigányi saját tárolója van. Persze ha úgy kívánjuk, mégiscsak tolhatjuk rá telefonról is, de hát ilyen felállásban ki akarná ezt?!
Érintőképernyőkről ismert simogatással tudunk mindennek tetejében trekket váltani, hangerőt módosítani,
miközben a kis rohadék még 23 szenzorával a pulzust és a lépést is számolja, szóval aktív sportoláshoz sem haszontalan.
Ja, és ugyanígy egy suhintással tudjuk bekapcsolni például a zajszűrést, ha nem akarjuk elvonatni a figyelmünket a környező világ zajaival, ha meg mondjuk bringázunk épp, akkor visszakapcsoljuk, hogy azért ne essünk ki a pixisből, ami a forgalom jelzéseit illeti. Mindent egybevetve baromira júzfulnak tűnik, és itt nyomban beszerezhető.