1993-ban, amikor lakbérkésedelem miatt kilakoltatták, Rowe is megtapasztalta, hogy milyen az, amikor nincs hova hazamennie. Munkája szerencsére azért volt, így csak néhány hónapot kellett autóban aludnia és kempingekbe belógva zuhanyoznia. Ez az alapvető élmény vitte rá arra, hogy miután sikeres vállalkozó lett, az utcán alvásra kényszerülők helyzetéért is tegyen valamit.
Rowe állítása szerint már több nagyvállalat is érdeklődött az ötlete kapcsán, ő azonban a tesztüzemet még közösségi finanszírozással szeretné megoldani. Első körben ötvenezer dollárt akar összegyűjteni a GoFundMe felületén. Ebből át tudná alakítani az első buszt, valamint a működési költségei is biztosítva lennének.
A távolsági buszból átalakított szálláson egyébként 22 alvókabin lenne két vécével, tárolóhelységgel, lezárható széfekkel, világítással, usb-töltőkkel, sőt még az állatok számára is lenne 8 kennel. Emellett egy gondozó is egész éjjel a buszszálláson tartózkodna. Rowe elmondása szerint ez egy sokkal olcsóbb megoldás, mint egy klasszikus ingatlan fenntartása. Még úgy is, ha három buszonként szükség lesz majd egy zuhanyzóbuszra is.
Amennyiben a probaidőszak jól megy, akkor Rowe már készen is van az egész Ausztráliát lefedő hálózatának vázlatával, ami több mint 300 átalakított buszt jelentene. Azt azonban ő is hozzátette, hogy ezzel nem a meglévő szállók és egyéb szociális intézmények kenyerét akarja elvenni, pusztán amolyan megoldóemberként egy praktikus megoldást szeretne nyújtani a problémára.
(via gizmag / independent)