Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Mi meg még azzal is szenvedünk itt Budapesten, hogy rendes parkunk legyen, és hogy ami még van, azt ne építsék már be / ne térkövezzék már le.
Persze örülni mások örömének nagyon fontos, az tesz minket szívvel rendelkező élőlényekké, ezért most pontosan így fogunk tenni: örömködni, hogy a dánoknak lesz egy ilyenje. Aztán majd megyünk mi is, és jól kiélvezzük. A helyi Studio Fokstrot dizájnstúdió és az ausztrál építész, Marshall Blecher közösködése ez, reagálva a főváros kikötőjének elmúlt években zajló urbanisztikai bummjára (ezt a szédítően átalakított komphajót még mi is megénekeltük nemrég).
Szóval így néz ki a parkipelago (a park és az archipelago, azaz szigetcsoport szavakból), ami a világ első ilyenje ebben a kategóriában, és elsőre akár művészeti installációnak is néznénk, pedig tényleg emberi pihenésre találták ki.
Egyébként meg, hé, az úszó parkoknak nagyon is sok értelme (sőt, komoly jövője) van, ha figyelembe vesszük, hogy a tengerszint globális emelkedése gyakorlatilag elkerülhetetlen.
A cél a tervezők szerint
“a dán kikötői élet büszke hagyományainak megújítása volt, a társadalmi kohézió erősítésével, illetve a tengerközeli élet tudatosításával.”
A szigeteken ennek megfelelően szabadon lehet majd heverészni, napozni, piknikezni, oda- meg onnan elcsónakázni. És még az erre szárnyaló madaraknak is remek pihenője lesz. Abba már bele sem gondolunk, micsoda bulik történnek majd meg itt, amikor majd újra megtörténhetnek!
Kapcsolódó: