“Vannak fotók, amiken hónapokat ülök, és még utána is hosszasan pihentetem őket”

Képein mindenféle közeli-távoli hatást tetten érhetünk: a fantasyk meseuniverzumát, a magyar társadalomban már csak nyomokban létező polgári miliőt, a szürreálisba forduló mindennapi álmokat, a romantikát, meg a régi családi fotókat, amiket maga is gyűjt.

De Zsuzsi nem egyszerűen fotós: fest, rajzol, ruhát tervez, szobrászkodik, és alkotásaiban összegyúrja mindazt a tudást és tehetséget, amivel rendelkezik. És még ezután is sokat töpreng, míg megosztja a végeredményt a követőivel. Képi világa néha kicsit komor, máskor nagyon nem az, de szinte minden esetben érződik benne némi elvágyódás. Ráadásul azt is vallja, hogy őt a fotózás magában nem elégíti ki, a ruhaválasztástól az ötlet aprólékos kidolgozásán át szeret elmerülni a folyamatban, másképp nem lenne teljes a kép. Átvitt értelemben sem.

Többet nem mondunk róla, mert ezt megteszi a nem olyan régi Absolut Budapest blog.

Ahova egyébként is folyamatosan kerülnek fel jól ismert fővárosi kreatívok és bartenderek bemutatásai, legutóbb például az éjszakai élet hedonista képviselőit fókuszba helyező Talabér Géza került a fókusz túloldalára, csak hogy képzavarkodjunk is kicsit.