Melyik fejben nem forog a matek hónapról hónapra, hogy kábé mekkora lábon éli az életet másokhoz képest? És vajon hány további koponyában fognak vastagon a filcek, aminek a tulajdonosai még csak tervezik a Budapestre költözést, de egyelőre a számolásnál járnak? Megpróbáljuk összerakni, hogy kábé mibe fáj fiatal felnőttként boldogulni a székesfővárosban 2019 közepén. Vigyázat, kalkulációnk semennyire sem reprezentatívak, hanem masszívan körülbeliek!

LAKHATÁS ?

Alaptétel: aki 100 ezer forint alatt keres lakást Budapesten, az ne keressen. Vagy számoljon napi két óra ingázással Soroksárról és egy dohos lyukkal. Vagy azzal, hogy lakótársat kell keresnie – úgy már működhet a száz alatti iránycél. De 130 alatt is nehéz értelmes, élhető helyet találni a centrum környékén.

A Központi Statisztikai Hivatal frissen kiadott Statisztikai Tükör című kiadványából kiderül, hogy az albérletárak a budai hegyvidéki kerületekben a legmagasabbak (átlagosan 146 ezer forint), pesti belső kerületekben átlagosan 125 ezer forintba kerül egy lak. Nagyon fontos az átlag szó! Mindezt kicsit árnyalja a Cordia Zrt. lakásfejlesztő cégcsoport tavalyi felmérése, ami szerint az új vagy újszerű garzonok – tehát egyszobás, tenyérnyi kecók – havi bérleti díja átlagosan 125 ezer forint, a kétszobás albiké 168 ezer forint, a háromszobásoké a 200 ezer forintot is meghaladhatja.

Aki pedig a Nagykörúton belül akar nézelődni, az 190 ezer forintos átlagban gondolkodjon. Igen, átlagban, mert lehet 120-ért is találni pecót mondjuk a Palotanegyedben, de az olyan is lesz. Leginkább kicsi, esetleg hangulatgyilkos módon leharcolt, vagy éppen a Nap nem nagyon hatol beléje.

Ja, kicsit messze van már 2009, amikor hetvenezer plusz rezsiért már egészen takaros otthonra lehetett szert tenni. Persze aki mégis szűkében van a forrásnak, annak azért álljon itt, hogy Csepelen és Pesterzsébeten például 120, illetve 128 ezer forint az átlagos bérleti díj a Népszava cikke szerint.

KAJAPIA ?

Amikor pereg az élet, az ember alig van otthon, vagy csak simán sok a to-do, akkor az étel nem főzi meg magát. Ehelyett megvásároljuk étteremben vagy házhozszállítás formájában – mindez 2019 izgága Budapestjén többnyire elkerülhetetlen. Ha az ember minden nap erre szorul, vagy nem szorul, de így dönt, és nem is akar szottyadékot vagy valami teljesen egészségtelent enni, akkor egy relatíve normál reggelire (mondjuk rántotta, zöldség) számoljunk kávéval együtt 1500 forintot, egy ebédre 2000-et, és vacsorára is ennyit, mert az ezerforintos kaják ideje, valljuk be, lejárt – pár kantinos, cégeskajás megoldást leszámítva.

Ez 20 munkanappal számolva 110 ezer forint, esetleg ha hozzádobjuk, hogy hétvégén főzünk olcsóbbért, akkor 140 ezer forintra jön ki per hó. Ha egyáltalán nincs időnk (vagy tudásunk) főzni, akkor 30 nappal számolva 165 ezer forintra jön ki a gyomor megtöltése.

Ha mégis főzőtudomány a buli, akkor persze jobban kanyarodik ki az ember fia vagy lánya a kajakérdésből: egy általunk megkérdezett rutinos otthonfőző szerint basic vonalon (tehát kulináriszmentesen, ám egészségesen és változatosan), túlélőben napi 1500-ból kihozható az ügy, tehát egy hónapban 45 ezer forintból.

HAVEFUN ?

Számoljunk kicsit a jóérzésekkel eltöltő javakkal és szolgáltatásokkal is, a legmesszebbmenően szubjektíven! Vegyünk egy olyan átlagot, hogy egy hónapban mindössze 15 ezret költünk ruhára, 10 ezret mozi- és buli- és koncert- és kiállításbelépőkre, és hétvégenként teljesen szoftosan 5 ezer forintért iszunk alkoholt, ami így 20 ezer forint. Tegyük hozzá, hogy egyszer-egyszer megszalad a sörcsap a pénztárcánk alatt, és a spanunknak szülinapi ajcsit is kell venni, ez mondjuk összesen 10 rongy bónusz.

55 gurigánál jár így a jóllevésünk, és ebbe nem számoltunk városból kiruccanást, nyaralást, Balatont, külföldet, esetleg autó- vagy bringakarbantartást, pláne nem számoltunk háztartási teendőket és telefonszámlát és internetet és egyéb befizetni- meg javítanivalót, szóval pakoljunk mellé még 30 ezer forint muszájköltséget. Így 85 ezernél járunk az élet megfizetésével.

Szóval ez a kiáramlási oldala az életnek, ennyi az, amit elkonzumálunk, és ezekért a javakért időnkkel és tehetségünkkel áldozunk fényes örökség híján. Na de mivel lehet bezsákolni ezt a rengeteg gabonát ma Budapesten/Magyarországon?

Arról pár napja szállítottunk infót, hogy mit lehet melózni egyetemistaként, hogy működjön az élet, de egyszer a békeidőknek is vége, és rendes felnőtt szakmákban kell kiállnunk magunkért. Szóval meló kell, és a kliséken kívül van mondásunk is, három forróbb tippünk is van, mi hasít ma:

• Óriási igény van a szakmákra! Lassan jobban keres egy kertész, egy építőipari kisegítő vagy igazából bárki, aki szolgáltat a ház körüli teendők ügyében, mint az egyszeri irodista közepes felelősséggel. Instant melók, sokszázezrekért. De, kis túlzással, ma mindenki megkapja a forintot, aki böcsülettel dolgozna, arról nem is beszélve, mennyire kikapcsol, ha kiégett harmincas menedzserként elmész bokrot nyírni ugyanannyi vagy több pénzért. Grafitember is megcsinálta, hogy ártdirektorból elment bringavázakat hegeszteni.
• Másik hiánypálya itthon a vendéglátás, ahol most kis túlzással annyit kérsz, amennyit nem szégyellsz. Repkednek a sokszázezres pincérmelók, a tehetségesebb szakácsok egészen meredek béreiről nem is beszélve.
• Emellett egyre több a rugalmasan a végezhető meló, ezek közé tartozik például a pénzügyi babérokra pályázók számára egy újkori lehetőség, a mobilbankárkodás. Mert hát ugye már a kosztümös nyolctólnégyig időknek is füstöltek sokszor, még a szigorú banki világban is. Lehetsz a magad ura, van is irodád de mégis szabad vagy, a pénzt pedig a tehetségednek és szorgalmadnak megfelelően skálázhatod hobbiszintről a német prémium autók világáig. Ha érdekel, erre vezessen az utad. Most toboroznak, a legjobbakat megtolják egy ázsiai úttal is. Megnéznénk a helyedben.

A cikk elkészítésében partnerünk volt az Erste Bank.