A távoli elérés egyre inkább alap követelmény a kamerarendszerek esetében
Daniel Levitin neurológus, aki korábban már írt egy könyvet arról, miként hat a zene az agyunkra, az Apple Music és a Sonos nevű okoshangszoró-gyártó megbízásából végzett el egy izgi felmérést. Azt vizsgálta 30 ezer fő megkérdezésével, majd ezt követően harminc háztartásban élőben is elvégezve a kísérletet, hogy mi történik az emberekkel, amikor egy hét zenemegvonás után felszerelik őket a fenti két márka termékeivel és kedvükre hallgathatnak bármikor bármit.
Levitin tehát nem teljesen zöldfülűként kezdett bele a kutatásba, tisztában volt a zene közösségi, sőt evolúciós szerepével is. Hogy már Darwin is úgy gondolta, hogy a zene kialakulásának célja, hogy az emberek elbűvöljék egymást, illetve még ma is előkerülnek olyan felmérések, amik arról számolnak be, hogy egy gitártokos férfit általában vonzóbbnak talál egy nő, mint azt, aki mondjuk sporttáskával vagy bármi mással jelenik meg. A jelen kutatás főleg azt az elképzelést erősítette meg, hogy
a zene nem csak szellemileg, hanem fizikailag is összeköti az embereket.
Konkrétan 12 százalékkal csökken az együtt élő emberek közti távolság, ha közben szól a zene. Ezentúl még több időt is töltenek együtt az emberek, ha közben zene szól. A közös főzési kedvet 33, a más emberek áthívására való hajlamot pedig 85 százalékkal növeli. 15 százalékkal valószínűbb a nevetés, és 18-cal sanszosabb, hogy elhangzik az, hogy “szeretlek”.
A Sonos által előzetesen 30 ezer ember által kitöltetett kérdőívből pedig az derült ki, hogy a párok kétharmada intimebbnek érzi a kapcsolatot, és 37 százalékkal több időt töltenek az ágyban ébren – ha szól a zene.
Szintén az előzetes felméréséből derült ki az a fontos kiegészítés, hogy az emberek 59 százaléka vonzónak találja, ha olyan zenét tesz fel a partner, amit ő szeret. Mindeközben a megkérdezettek harminc százaléka érezte úgy, hogy próbáltak már nekik hazudni a zenei ízlés ügyében, csak hogy lenyűgözzék őket. Levitin szerint egyértelmű, hogy mindennek egy neurokémiai alapja van, egyszerűen a zene hallatán beindul a hormontermelés.
A kutatások azt is megerősítették, hogy a zene és az általános hangulat között is összefüggés van. Az emberek más és más zenéket hallgatnak takarításkor vagy edzés folyamán. Kicsit úgy, ahogy kávét iszunk, ha fáradtak vagyunk, és mondjuk alkoholt, ha le akarunk lazulni. Egyfajta drogként a zene lehet stresszcsökkentő, motiváló, inspiráló. Akármi.
A megkérdezettek nyolcvan százaléka szerint jobb zenével takarítani és szexelni is, 58 százalék pedig arra esküszik, hogy az étel is finomabb, ha szól valami odaillő.
Levitin egyébként nagyon pozitívan tekint a zeneipar jelenlegi változásaira. Szerinte nem csak az fontos, hogy ma már bárki összerakhat egy tök jól szóló lemezt egy laptop segítségével, hanem az is, hogy a Spotify-nak és a társainak köszönhetően a zenefogyasztás is sokkal elérhetőbb lett, mint azokban az időkben, amikor egy zenehallgatós bulin síri csendben hallgatták, ha valaki egy új lemezt hozott.
Nyilván kicsit a megbízók igényeit is kielégítve, Levitin azt se tartja elképzelhetetlennek, hogy a zenehallgatás mai lehetőségeinek köszönhetően a következő időkben több gyerek fog születni. De ezt majd meglátjuk később!
(via fastcompany)