keresés menü

A legbarátibb budapesti kávézók: egy kis Fekete a kisebbik körúton

Azzal a vadító céllal indultunk neki ennek az új szériának, hogy megtaláljuk azokat a kávézókat, amikben megtaláljuk a hétköznapi békénket, aminek megtalálását követően nem csak koffeintől, de jó benyomásoktól is felajzva megtaláljuk végül az adekvát tempónkat is az utca sűrűjében. Vagy mondjuk simán csak úgy, hogy olyan helyeket ismertetünk, ahol feszengés nélkül verhetjük fejbe magunkat egy doppióval!

Víziváros egyik legcukibb beülőse, a Módszertani Kabinet után most a vigalmi negyed és a Kálvin tér közötti szürke rohanózóna legjobbját emeljük kicsit pajzsra: a Feketét.

Tizenegy négyzetméter, egy régi gondnoki lak szépen lecsupaszítva,

aminek az emlékét csak egy csodálatos, batárnagy, kopott ajtó őrzi.

A zsebkendőnyi területen kialakított csontminimál dizájn láttán lehet is rögtön egy isteneset hipszterkávézózni, már ha a hipszterség definíciója az, hogy az ember szereti ellátni magát minőséggel, még ha az egy ritka állatfaj is. Baristák dolgoznak itt – mármint egyszerre csak egy -, a munkafolyamat valamennyi fázisát a szemünk előtt végezve, másképp nem is lehetne egy ekkora helyen. És az érdeklődés legenyhébb szikrájára is gondolkodás nélkül megmutatják, milyen az a naked, vagyis pucér szűrőtartó, ami gyakorlatilag nem rendelkezik a jól megszokott aljjal. Amúgy ilyen:

Pazarul lehet tehát szakmázgatni, ha valakinek erre van érkezése, én pár perccel később már azon kaptam magam, hogy egy zacskóból szippogatom egy különleges kávéféle illatát, már ha lett volna neki, mert pont azért különleges, hogy a semmilyen szagélmény ellenére állítólag elképesztően jó az íze. Természetesen mindig horogra akadhat egy-egy új vendégkávé is, most megnéztem a Facebookon, ezen a héten Guatemalából, a San Jose Ocaña farmról jött egy filter.

A valóságba visszatérve közben be-belépnek emberek, van, aki már kérdezés nélkül kapja a macchiatóját, egyértelmű, hogy ez itt a pesti kávéfogyasztás elviteles mekkája.

fekete004

A Fekete egyszerűsége a weboldalán is visszaköszön (aminek még menürendszere sincs, csak legörgetsz, és fél perc alatt feldolgozod a kizárólag a lényegre szorítkozó tartalmat), de a járulékos jóságai közül mégis az emelkedik ki, ahogyan kipakolták a kis kávéasztalokat a placc elé – kár, hogy ezek valószínűleg eltűnnek hamarosan, a rossz idő érkeztével, meg az udvar is bezár, igen, olyanjuk is van. De egyelőre még nem, mert itt vannak a húsz fokok!

FB-ügyben hüvelykujjakat dobálni rájuk errefelé lehet – ja, és senki ne feledje a nagyon baráti pontgyűjtő kártyájukat, amibe persze koromfekete pettyeket kell szerezni, és a végén mondjuk hazavinni egy fasza bögrét. De ahhoz azért le kell csavarni néhány flat white-ot, ami külön bejáratú véleményem szerint itt a legjobb a városban.