Érvek amellett, hogy miért érdemes egyedi ékszert adni ajándékba
Az utóbbi napokban az AZVLM instája nem nagyon szólt másról, mint a rovarevészetről, úgyhogy jól fogtuk magunkat, és kértünk tőlük egy csomag füstölt szöcskét!
Én a magam részéről már régen szimpatizáltam meg kacerkodtam a rovarevéssel, de amikor három szöcske volt kábé ötezer a kulináriszban pár éve, akkor úgy gondoltam még várhat a dolog, aztán volt egy vegán trip, ami miatt le is került a térképről, de most végre egybe álltak a csillagok.
Az adatok szerelmeseinek elmondom:
Szóval igen, a jövő sznekkje kicsit ilyen úri huncutság-kategóriának tűnik, de ha nem zabáljuk teli pofára, akkor elég sokáig elég ez a tizennyolc gé.
Na, de a címben ugye volt ígéret, hogy elmondjuk, mi is ebben a nagy baj. Szóval így volt a nagy rákészülés, hogy húha baszki, rovart fogunk enni, és rögtön szöcskét!!
Aztán beteszem a számba, ráharapok, és semmi émelyítő, semmi faláttörés, semmi feje tetejére álló világ, hanem egy füstös nasi és csá! Ehhez képest először tintahalat enni maga volt az űrutazás.
Utána egész este kínálgattuk, és aki elfogadta, ugyanerről számolt be, csomóan még kértek is repetát. Persze nézhetjük a jó oldaláról, ha ez lenne a jövő akkor nem lesz olyan nehéz alkalmazkodni hozzá.
