Nem eresztenénk bő lére, hiszen lassan mégiscsak ki kell mászni a munkanapból, kinek van kedve ilyenkor már kritikai esszéket olvasgatni? Mindenesetre az elmúlt időkben, hetekben, februárban több olyan lemez is világot látott, amiknek valamilyen formában mindenképpen itt a helye, hiszen jó érzés hallgatni őket, higgyetek nekünk, hát mikor hazudtunk, soha, ugye. Az alábbiakat teszteltük is, a baszatáska esti kinyitása előtti diskurzusokhoz különösen jól muzsikálnak!

Africaine 808 – Basar

A berlini DJ Nomad és Dirk Leyers producer közös bemutatkozó albuma úgy oltja be Nyugat-Afrika zenei aromáival ezeket a helyenként vádlierősítésre is alkalmasított elektronikákat, hogy közben bőven hagy időt a lamentálásra is, ráadásul még a kohézió sem esik szét a számokban. Kis esti dobgépes egzotika!

Moomin – A Minor Thought

Elnézést kérünk, de maradunk németék fővárosában, a Moominként működő Sebastian Genz is kiadott egy kerek hallgatnivalót, öt évvel első lemeze után, szóval az a minimum, hogy jó legyen. És jó! Klasszikus house-struktúrák jazzfújással, zongorázással, körtüléssel, egy fokkal elegánsabb dípeskedés a megszokottnál, viszont semmi hepciáskodás, semmi különcködés, ismerős hangok, melegség, Balaton, ilyesmi. Mindez a kényelmes 120 BPM-es karámban tartva.

Prins Thomas – Principe Del Norte

Természetesen szeretettel gondolunk azokra is, akik ma nem kívánják belevetni magukat a szesz tengerében felbolyduló városba, hanem az otthon nyugalmába süppednének inkább. Nekik a skandináv galaktikus diszkó kiemelkedő tagjának, Prins Thomasnak új korongját ajánljuk benyelésre. Róla itt már megírtuk, hogy eddig is bátran játszott a mélységekkel, amik inkább félúton járnak a baleári chillout és az értelmiségi krautrock között, mintsem a dubtechnó környékén, és talán most még mélyebbre túr ebben az értelemben – és így lett! Lebegés kilencvenezer kilométerrel a táncparkettek felett: