Előnyök és hátrányok, amik a zuhanykabin és a zuhanyajtó közötti döntésben segíthet
Mi viszont rögtön az elején kapcsoljunk vissza a közelmúltba. Sokan éltek sokáig abban a hitben, hogy a Kolor nem más, mint egy tarka klub a vigalomnegyedben, ami azért néha elrugaszkodik a Király utcai fronttól, és csinál egy-egy különleges bulit a főváros peremvidékein. Ennél sokkal kevesebben tudták, hogy a név mögött álló csapat eleve inkább kultúrmisszióként határozta meg önmagát, és pont azért hagyta maga mögött Gozsdu udvari főhadiszállását, mert a környék felszínes elbazárosodásával ott már nem tudott száz százalékig önazonos maradni.
Miközben pedig a kezdeményezés itthon visszaváltozott rugalmas szervezőcsapattá, addig a projektnek megterítő ötletgazda, Kurucz Pali a második legnagyobb brazil városba költözve megcsinálta a Kolor Rio-t, ami pedig az elmetágító-progresszív rendezvények után új kifejezési formát talált magának.
Rájött ugyanis, hogy
“nem azok a barmok, akik állóképeket készítenek egy sokdimenzióban pörgő században, hanem én, amiért sosem álltam le egy kattintásra, még mobilon sem”
– mondta megkeresésünkre. Ezért szófogadóan vett egy féltenyérnyi méretű G16-os Canont, és elkezdett lövöldözni vele, mint egy beekizett óvodás. A kezdeti eseménypromóciós ujjgyakorlatból szenvedély lett, és így a brazil kollektíva a nagyobb szabású kultúrderbikkel felhagyva a fotókészítésre kezdett koncentrálni.
Ez lett a ZONE, ami több képsorozatot jelent, mindegyik egy-egy adott hangulatban fogan meg, de a különböző képeket a szociális normák szatirikus, groteszk tiprása fogja össze.
A helyszínek közt egyetlen közhelyes riói lokáció sincs, se egy zöldre festett capoeira-táncos, se egy caipirinhát lóbáló bikinis lány, helyette a díszletek budikban, improvizált stúdiókban, madár se látta tereken es Vik Muniz Oscar-díjas dokumentumfilmes kedvenc, apokaliptikus bontójában álltak fel.
Pali azt mondta nekünk, a témákat a helyi underground szcéna, drag queenek, militáns művészek inspirálták (és vettek is részt benne), a stílust meg többek közt David Lachapelle, Jan Saudek, Miles Aldridge munkái.
A projekt 2016-ban folytatódik, a témák pedig univerzálisabb irányba, ökológiai, társadalmi egyenlőtlenségek felé nyitnak majd. Eközben a riói Kolor, ami a Humaita alterburzsuj negyedben, egy elhagyatott házban található, nagyobb díszletek befogadására alkalmas stúdióvá alakul, amibe helyi fotósok is betársultak.
Itt követhető a ZONE projekt előrefelé fejlődése.