Mutatjuk, mennyi mindent magaddal vihetsz a pelenkázótáskában!
A brooklyni James Hinton áll a The Range név mögött, ami most kijött egy friss albummal. Bemutatnánk James Hintont, ez az ő arca:
Mielőtt bármít írnánk, visszatekintőleg tekintsünk vissza, mit írtunk 2013-as Nonfiction című lemezéről: “szellős struktúrák, mondattöredékek, leheletfinoman dübögő szubok, meg egy csomó zongora: ami mindebből összeáll, az egy olyan napfénypárti zenei termék, amibe ízléstől függetlenül lehet instant beleszeretni, majd pedig újra és újra és újra elővenni. Playlistbe be, Normafára fel!” Szerettük, na.
A Potential nevet viselő legújabb terméket egy közleményizé szerint olyasmik ihlették, mint a baltimore club és korai grime és elektronika műfajok, és egyben
ahhoz az utolsó generációhoz is szól, amelyik még emlékszik arra, milyen érzés először felmenni az internetekre.
Ehhez többek között a YouTube-on felfedezett, teljesen ismeretlen előadóktól mintázott vokálokat, és hogy ezek az emberek is megkapják a maguk kreditjét, egy külön dokumentumfilm is készült az ő háttérsztorijaikról. Ez már önmagában izgalmas elgondolás, de maga az album is az: úgy vannak benne elemek elektropopból, hiphopból, dubstepből, meg egy csomó mindenből, hogy közben egyik műfaj sem válik vezérlő elvvé, ellenben a komplett negyven percet beborítja az optimista, ölelős emlékezés, a tiszta szívboldogság, amit ma már annyira nem menő kimutatni, hogy szinte már meg kell siratni.
Hinton mintha valami ilyesmit tenne. És ezért áll repeatre az ujjunk.