Anders Trentemøllert aligha kell bemutatni azoknak, akik évek óta tudatosan szívják magukba az elektronikus tánczenét, hiszen a dán figura a nem veretős, ellenben érzékenyebb húrokon pendülő változatát űzi magas fokon. Hagyján, hogy a tíz évvel ezelőtti, meghökkentően derűs-diszkós Le Champagne akár ma is megjelenhetne, de Anders később sem eresztett le, és különböző hőmérsékleti tartományokban mozgó, sőt, gyakran egyszerre hűvös és melengető zenéivel ízléstől függetlenül milliókat állított maga mellé a világon, számos arcát is megvillantva az űrkutyás-klippes Moantól a Nightwalker dubtechnójáig, a bugyborékoló Vamptól a szinte krautrockos Past the Beginning of the Endig.
Lost címmel pedig még ebben az évben megjelenik harmadik nagylemeze, amiről máris itt van mutatóban egy friss zene (Never Stop Running), videóval. Mindkettő drámai, keserédes és optimista egy füst alatt, de a poposan dalolós formula már most megosztja az embereket, a YouTube-kommentek csodálatosan mozognak a két véglet között – ahogy maga a dal is.