“A meg nem értett női princípium előtt szédelegni” – Interjú a Minimysttel

Urbanplayer: – Facebookon az a műfajmegjelölésetek, hogy DownPop, mit jelent ez számotokra?

Mészáros István: Ez egy olyan, alapvetően egyszerű popzenei alapokra épülő műfajt takar, mely egy kicsit mélyebb tónusokkal operál. Mivel ezt sok produkció elmondhatja, így azzal egészíteném ki, hogy klasszikusabb, a nyolcvanas évekre datálható dalszerkezetekről van nálunk inkább szó.

UP: – Márciusban jelent meg a Venus című háromszámos anyagotok. Ez egy lemezfelvezető single vagy inkább egy önálló minialbum?

MI: Szerintünk önállóan is megállja a helyét, mert bár a dalok tempójukat és karakterüket tekintve elég változatosak, a témáját tekintve egységesek. Készülünk egy lemez elkészítésére is, de lehet, hogy az messze nem lesz annyira egyirányú, talán inkább a sokszínűségünket szeretnénk majd megjeleníteni. Az elmúlt időszak lenyomata lenne ez, mivel törekedtünk, elektronikus, élő vagy éppen akusztikus oldalunkat is megmutatni az eltelt egy-másfél évben.

Benedetti Péter: Több remix és egyéb kollaboráció is tervben van, ebből az egyik hamarosan debütál, de erről most többet nem árulnék el. Azt gondolom, igazából sok minden beleférhet egy lemez anyagába, ha az színesíti a produkcióról kialakult képet. Még az is kérdés lehet, hogy milyen hordozón jelenjen majd meg.

UP: – Miről szól a címadó dal?

MI: Természetesen nem csillagászatról, bár a metaforák megtévesztőek: egy önmagát áldozatnak tekintő férfi, a hatalmas, általa meg nem értett női princípium előtt szédeleg és úgy érzi ezen a úton soha nem ér célba. Egyszerre fél, reménykedik és ássa magát alá. Vagyis rólam szól.

UP: – Korábban úgy tűnt, hogy a Minimyst egy szólóprojekt különféle közreműködőkkel. Most pedig mintha kialakult volna egy zenekar. Ez mennyire tudatos?

MI: a zenekar már 2014 őszén el kezdett dolgozni, majd rákövetkezendő év márciusában, egy lemezbemutató alkalmából debütált. Azóta sok izgalmas koncertet adtunk. Ez az átalakulás gyakorlatilag még mindig tart, melynek eredménye, remélhetőleg egy egységes, fejlődőképes produkció lesz.

BP: Mindig nagy kihívást jelent a felvételeken elektronikus alapokkal rögzített dalokat élő felállással interpretálni úgy, hogy megmaradjon az a zenei atmoszféra, ami a lemezt jellemzi, de közben egy aktívabb, dinamikájában “koncertesebb” élményt hozzon. Ehhez kellett megtalálni a megfelelő zenésztársakat az elmúlt évben, ami úgy tűnik egyelőre nagyon jól működik. Mindenki érzi, hogy mivel tud hozzátenni és, hogy miben kell teret hagyni, kiszolgálni a dalokat.

UP: – A dalszerzés tekintetében történt változás a Hard Waterhez képest?

MI: Nem, ezt még mindig én végzem, változó szorgalommal. Hangszerelésben annál inkább, de ez is egy úton halad, melynek még nem látjuk a végét, de talán ettől izgalmas az egész.

BP: Azt hiszem, ami eddig jól bevált, azon nem szabad alapjaiban változtatni. István továbbra is a saját világát tudja szerintem a legjobban megélni a dalaiban, de minél jobban csiszolódik a zenekar, nyilván egyre több ötlet kerül majd a kalapba a többiek részéről is.

UP: – Néhány éve még többen hiányolták, hogy nincsenek Magyarországon igazán jó popzenekarok. Ez mára egyértelműen megváltozott. Nektek kik a kedvenceitek itthon?

MI: Nehéz eredetit vagy valami megszokottat új köntösben megjeleníteni. Én a jó értelemben vett slágerekben hiszek. Szerintem a Blahalousiana egy kellemes jelenség, jó dalokkal, Jónás Verát is szeretem, a Colorstar is jó dolgokat csinál változatlanul. Németh Juci, Hey Honey-ját még mindig várom, hogy folytatódjon valamilyen más formában.

BP: Az eddigi fellépéseinket is igyekeztük olyan zenekarokkal közösen szervezni, akikről úgy gondoljuk, hogy nemzetközi színvonalon művelik a popzenét és akikkel érzünk valami közösséget a dalaik tartalmi részét illetően is. Volt bulink többek között a The Carbonfools-al, Manoya-val és az István által említett csapatok közül is kettővel, de várható egy Fábian Juli & Zoohacker és egy Sena közös koncert is még idén, de rengeteg feljövő új és színvonalas popzenekar van szerintem is, mint például a Belau és a Klusters, akikkel április 30-án (most szombaton! – a szerk.) a Toldi mozi aulájában adunk közös koncertet.

UP: – És külföldi előadók közül kik inspirálják leginkább a Minimystet?

MI: amit mostanában hallgatok: Fink, Asgeir, James Blake, Oh Wonder, Hozier, Phoenix, The XX, Moderat…