Érvek amellett, hogy miért érdemes egyedi ékszert adni ajándékba
Egykori tanítványa, Székely Júlia visszaemlékezése szerint egy alkalommal dszesszhatású darabot játszott, amikor Bartók belépett a terembe: “Hagyja ezt abba!” – szólt a mester. Néhány héttel később a tanítvány legnagyobb meglepetésére egy fekete zenészekből álló jazz együttes koncertjén találkozott mesterével. Bartók itt adta meg a kiegészítést: “Látja, ők tudják ezt – maga nem!”
A huszadik század egyik legnagyobb magyar zeneszerzője bizonyíthatóan jazzlemezek birtokosa volt, csak sajnos elvesztek ezek a felvételek. Pásztory Ditta feljegyzése igazolja viszont, hogy Bartók 1928. karácsonyán négy gramofonlemezt kapott, kettőn Sztravinszkij: Petruskája szerepelt, a másik kettőn pedig jazz bújkált. Egy 1926-ban készült interjúban Bartók így nyilatkozott: “A jazz nagyon érdekes zene – ritmusa, felépítése – mint a népzene általában – nagyon izgalmas. Engem azonban zavar kissé az egyszerű harmóniai felépítése, és nehezen barátkozom furcsa hangszereivel.”
A harmincas években változott a véleménye: “Mit gondolok a jazzről? Okos műfaj, amelynek dallamai ügyes elemekből és ritmusokból állnak. A jazz felépítése modern, és nagyon értékes.” Talán maga sem gondolta, hogy ezek a szavai borítékolják, hogy egyszer majd a saját műveit is felrázzák a fekete műfaj elemeivel.
Párniczky András Quartetje (Ávéd János – szaxofon, Hock Ernő – bőgő, Gyárfás Attila dob) azzal a céllal alakult 2016-ban, hogy megszólaltassa Bartók electrified darabjait, hozzájuk pedig október 20-án a Művészetek Palotájában csatlakozik Európa két vezető jazz-zenésze: a gitáros Frank Möbus (Carlos Bica’s Azul, Der Rote Bereich) és a Német Lemezkritikusok Díjával kitüntetett szaxofonos, Daniel Erdmann.
Nem lesz haszontalan megtekinteni, sőt, még meg is hallgatni.
(Nyitókép: Hírcsárda, remixelve, blue note-osítva)