Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Nyilván nem mondunk újat azzal, hogy a virítózakós-neonfényes nyolcvanasok kicsit giccses, kicsit megmosolyogtató, de mindenképpen nagyon könnyen szerethető naplementés hangulatai az elmúlt években reneszánszukat élik: a nosztalgiába mártogatott szintifutamok ismét elementáris erővel nyaldossák a stúdiók küszöbét – hála az olyan előadóknak, mint a Chromatics, és az olyan filmeknek, mint a Tron: Örökség és a Drive -, úgyhogy igazából csak idő kérdése volt, mikor izmosodnak meg ezek a hatások a magyarországi színtéren is.
És már itt is van Miklósy Krisztián, vagyis Quixotic, aki kamaszkori techno-trance-őrülete, amatőr zenehegesztgetése, majd egy poppunk banda alapítását követően elment egy évre Londonba pultozni, ami alatt rájött, hogy mi kell neki igazából: hát persze, hogy ez az atmoszféra! Nem kellett sok idő ahhoz, hogy hamarosan már egy európai synthwave-válogatásra kerüljön fel ez a dala, amit ráadásul egy Bikini-sláger ihletett, és még a gitárszólót is sikerült a trekkbe csempészni belőle:
Ha pedig már így alakult, megkérdeztük az alkotót, honnan ez a rajongás egy letűnt, de újra menő évtizedért:
Untam már a mainstream kiszámítható, egyhangú slágereit, így bukkantam rá a nudisco-ra és minden alműfajára. Ahogy egyre mélyebbre kutakodtam a stílusban, egyenes út vezetett az eredetéhez: a 80-as évek megszállottjává váltam, nem csak zenei téren. Lehet, hogy mindez meg volt írva a nagykönyvben, és csak tudásban kellett megérni hozzá, mindenesetre ha visszagondolok, akkor szüleim a rendszerváltás küszöbén apám által két edényből házilag tákolt diszkógömbbel a nappaliban már bömböltették a kor slágereit kazettán és bakeliten, egy Pioneer hifirendszeren, amit miattam kellett eladni, mert tönkretettem, annyit nyomkodtam.
Hát így. És a legjobb, hogy a napokban kijött egy friss EP is, amit itt azonnal meg lehet hallgatni:
Végül pedig:
Szeretnék viszont többet kihozni magamból, nem leragadni egy stílusnál, hanem ötvözni őket, nyitni a deephouse, frenchhouse, nudisco vonalak felé, megfűszerezve egy kis szintipoppal, ez a dj szettjeimben jól érezhető. Egyébként Sok mostani előadó inspirál, akik a 80-as életérzést modern köntösben hozzák első osztályú színvonalon, pár kedvenc a teljesség igénye nélkül: Oliver, Aeroplane, Sebastian Tellier, Chrome Canyon, The Magician, Lifelike, Jupiter, Tesla Boy. Szerencsére már kezdem kinőni a bedroom dj szerepét, az érdeklődők a Nightdrive dj-k vendégségében jövőhét szerdán hallhatnak legközelebb játszani a Fogasházban.
Krisztiántól azt is megkérdeztük egyébként, hogy várja-e a felkérést a Drive 2 soundtrackjéhez. Azt mondta, szívesen megírja Ryan Gosling szövegkönyvét is, mert nem tűnt túl nagy feladatnak az első rész alapján.