Pénteken lezajlott a magentás gépzenei népünnepély a Millenárison, ugyanúgy, mint tavaly: a fősodor és az underground határán billegő nagy nevekkel, korai kezdéssel, tömegnyomor nélkül, vagyis amolyan európaiasan. Fotók plusz kommentárok Lang Ádámtól és Unger Andrástól.
Nem emlékszem olyanra, hogy multicég ennyire hatékonyan lett volna képes megszólítani a hétvégéken klubokban taposó fiatalokat úgy, hogy az ne legyen zavaróan reklámszagú, hogy ne másszon bele minden méteren egy öles logó a célközönség arcába. Az EB ebben a tekintetben mindenképpen példás projekt: a marketingtevékenység nagyjából kimerült a rózsaszín karszalagokban, meg ruhatár egyik szegletében elhelyezett kirakodóvásáron. A küzdőtéren is csak visszafogott elemek emlékeztettek arra, hol vagyunk, meg a szokásosnál három fokkal erősebb kamerás-fotós osztag, akik folyton a színpad körül lebzseltek. (UA)
A látszólag a flesselés-bulizás-flesselés-
Amivel együtt persze örültünk volna, ha a Washed Out álomittas nosztalgiawave-je nem merül ki úgy hét előadott dalban, már csak azért is, mert a felhozatal talán legeredetibb karakteréről beszélünk, akinek albumait a világ összes partibuzgárával meg kellene ismertetni, hogy végre ne csak az unalmas Café del Mar válogatások jelentsék a vasárnapi beszívások soundtrackjét. (UA)
A közönség összetételével egyébként alapvetően lehetett rokonszenvezni, én csupán egyetlen kritikus brikettrészeggel találkoztam, aki egy EB-plakát másik oldalára értelmezhetetlen szavakat írt fel fekete filccel, és azt lobogtatta, de rajta kívül a konszolidált, érdeklődő tekintetű, agilis fiatalság volt többségben. (UA)
A Washed Out éteri lazulása után lépett színpadra az utóbbi évek egyik legmenőbb popcsaja, a gothtal is kacérkodó Charli XCX. A vadóc énekesnő csillogó, latex hatású miniszoknyája és kabátjához őrült coolan passzolt a csíkos pólója. (LÁ)
A Charli és fehér egyenblúzba bújtatott csupacsaj kísérőzenekara olyan lendülettel tolta, hogy csak a végére eszméltünk rá, hogy vagy minden második számuk sláger. Természetesen a koncert vége felé az Icona Poppal közös megasláger, az I Love It is előkerült, hogy teljes legyen az őrület. (LÁ)
Ádámmal szemben én kénytelen vagyok kritikusabb hangot megütni, ami nem a zenék milyenségének szól, hanem annak a kényszeredetten maníros affektálásnak, amit ez a szegény ember Janet Jacksona előadott. Szerintem ezeket az idegesítő végtaglendítéseket és a kitárt karok végén a tízujjas gyere-gyere-gyerézéseket már egy X-Faktorosból is kiirtják a harmadik színpadra lépése után, Charliból viszont nem sikerült, így a műsora mindig éppen akkor tűnt élvezhetőnek, amikor háttal álltam neki. (UA)
Hoppácska, csak nem egy #elsősor? A képen keményvonalas rajongókat láthatunk. És mögöttük az ittas plakátlengető! (UA)
XCX kiasszony optikai trükköt is alkalmazott színpadi jelenlétének megerősítéséhez. (UA)
XCX kisasszony nem kerülheti el a közösségi megosztást sem. (UA)
Az este legőszintébb lánycsapata nem fogta vissza magát, hogy előadják egymásnak, milyen teátrálisan viselkedik az egyébként kétséget kizáróan tehetséges 21 éves énekesnő. (UA)
A tavalyi év egyik legrespektáltabb elektronikus lemezét készítő John Talabot volt talán a fesztivál leginkább várt fellépője. A barcelonai Oriol Rivarola élőben élőben, előben egy másik sapkás sráccal, a fIN-ről is ismerős madridi Pionallal kiegészülve játszott az EB 2013 közönségének. (LÁ) De még milyet játszott! Pont olyat, hogy nem is volt kedvem több képet készíteni róluk, úsztunk az árral. (UA)
Riverola merengő baleári idilljei élőben szexi diszkóslágerekké változnak. A fátyolos szinti elé beúszva a sokkal intenzívebb dobhangzás és a forrú funky-basszusok domináltak, megadva partizni vágyóknak azt, ami jár. (LÁ)
Nem állnék jót magamért, ha nem ejtenék szót DJ Crimsonról, az egyetlen magyarról, aki lehetőséget kapott, még ha csak oldalfalhoz odanyomott boxban is, a főfellépők közötti átvezetésként. A konszolidált fiatalság jó modoráról árulkodott, hogy akárhányszor itt tobzódtam a környéken, senki nem ugrott oda hozzá számot kérni. MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT! (UA)
A Noze-féle teknósramlira már nem volt érkezésünk, még ha sikerült is időközben a megfelelő állapotba kerülnünk egy közeli budai kocsmában. Viszont ilyet még mi sem csináltunk volna! (UA)