Az izlandi alternatív popzene jégkirálynőjének ugyanis van egy Björk Digital nevű kiállítása, ami most nyáron Tokióból Londonba vándorolt. Ebben az énekesnő számos intreraktív és virtuálisvalóság-videója jelenik meg, a Black Lake-től a Stone Milker 360 fokban bejárható klipjén át a mutáns Mouth Mantráig.

És hogy mindezt maradandóan vezesse fel a brit fővárosban, nem személyesen, hanem egy avatárként jelent meg az erről szóló sajtótájékoztatón, Izlandról bejelentkezve. De úgy, hogy motion-capture technológiával a mozgásait áttükrözték erre a tündérszerű björklényre.

Így:

Björk azon túl, hogy szerinte a VR a zenei videóklipek következő, természetes lépcsője, azt mondta minderről:

“A technológia lehetővé teszi a nők számára, hogy a már létező hierarchikus rendszereken kívül munkálkodjanak. 1999-ben a laptop egy saját stúdiót jelentett nekem, hogy megcsináljam a Vespertine című lemezemet, 2006-ban az érintőképernyő segített meghatározni a saját zeneiségemet a klasszikus kánonon túl, valamint újra összetalálkozni a természettel és megcsinálni a Biophiliát, a VR pedig egy új, politikamentes színpadot állít, ahol a hang és a kép szabadon, 360 fokban örvénylik.”

Jó a beszéd, anya. A teljes poszt itt.