Oké, egyszer már rácsodálkoztunk a Klaxons ’90 fokos fordulatára, de akkor azt hittük, hogy a There’s No Other Time Take That-es tánczenéje csak egyszeri poén. A Children Of The Sun és a most megmutatott Atom To Atom után azonban már egyértelmű, hogy az egykori nyúréverek (a műfajról bővebben errefelé) a nem túl jól sikerült pszichedelikus trippelgetések helyett a huszonévekkel ezelőtti nyári dance-válogatások hangulatával próbálnak visszajönni az élvonalba.
Zavarban vagyok, mert akkora guilty pleasure ez az új nagytáncteres veretés, hogy az már konkrétan jó – így, idézőjelek nélkül. Ha a lemezre is tartják ezt a szintet, akkor nagyon jó lesz azoknak, akik még mindig nem lettek kárpótolva a 90-es évek végetérése és a szinte sosem elég jó popdalai miatt.
A Love Frequency című közelgő lemez artworkje viszont jó erős lett:
