keresés menü

A hét szórakoztatóipari bombalemeze: Caribou – Our Love

Elég régóta világos számomra, hogy nem nagyon van még egy olyan ember ma a gépzenés bizniszben, aki csendben, halkan, bárminemű nagydobraverés vagy allűrösködés nélkül

az elmúlt öt évben a funkcionális tánczene legnagyobb professzora lett.

Mondjuk egy matematika doktorátus után ezen annyira nem kell meglepődni. Daniel Snaith, aki Caribou-ként egy nagyon sajátságosan magnetikus indie-elektronika kevercset hozott létre, merítve krautrocktól a tengerparti szörfpopig ezer dologból, mindig módosítva kicsit a recepten, bevallása szerint a 2010-es Swim című albumának írása közben, túl a krisztusi koron esett újra szerelembe a sötét klubokkal, ahol minden az azonnaliságról szól, és a lemezlovas által rakott zenék töredékét ismerjük csak fel. 2012-ben már Daphni néven jelentette meg az ezekből az élményekből – állítólag kifejezetten intuitív módon – kicsatornázott JIAOLONG albumot, amin nem nagyon lehetett fogást találni: egyszerre volt táncos, elmés, és nehezen felejthető.

Snaith a pozsonyi Electronic Beatsen dj-ként is megmutatta, milyen organikusan képes egyetlen szettbe összeterelni speed garage himnuszt, 91-es Aphex Twinthetvenes diszkót és karakteres saját trekket, de a klubkörnyezetből kilépve is rendkívül pontos elképzelései vannak arról, hogyan működnek egymás után egyes zenék, ahogy az ebből a Just Jam-es remekelésből kiderült.

Daphni, azaz Caribou, azaz Daniel Snaith a pozsonyi EB-bulin

 Szóval a 2010-es Swim óta négy év telt el, és itt az Our Love.

A Can’t Do Without You-t én enyhén cafatosra hallgattam a comingoutja napján, de ezt szinte kívánja a dal. Tördelgettem is az ujjperceimet, hogy bárcsak ezt a hangulatot görgetné maga előtt a lemez, és amúgy szórakoztató elhitetni magammal, hogy ez a gyurcsokjózsefi távszuggesztió tette meg a hatását, mert a második szám, a Silver máris eleget tesz ennek – és az sem gond, hogy mérsékeltebb tempóval, viszont csodálatosan kibontakozó, emelkedett modorban -, majd sorban a többi is.

Az öblös alsó frekvenciákkal megtámogatott, de szenvedélyes címadó house, a tényleg alámerülő Dive, a szintidallamokból bástyákat építő Back Home mind egy olyan ember műve, akinek a kemény technikai gondolkodáson túl jócskán jutott érzelmi intelligenciából is.

Mondjuk ki, mert mondjuk ki: ez az album a szerelemről szól, annak minden buktatójával és újbóli talpraállításával.

Hallgatni:

A kisebbfajta csoda pedig, hogy Caribou Jessy Lanzával karöltve október 17-én érkezik az A38-ra is!