Mire képes napjainkban egy modern körfűrész?
Ha valaki nem tudná, máris segítünk: Rákóczi híd, pesti hídfő, a Müpán túlmenően úgy háromszáz méterre. Legyen a fenti fotó az iránytűd!
Szóval itt van a Valyo Kikötő, minden folyómenti szórakozó-italozóhely leglazábbra gombolt új kihívója. Ha a Római-part a Duna ingben hekkezős rózsadombja, akkor ez itt a balkánkolbászos bőgatyás kultiplexe: nagyon alulról, közösségileg épül, sőt, folyamatosan készül, csittifitti műiparosdizájn meg mennyezetről lógó tilka-lámpák nélkül. Helyettük vannak raklapok meg vidáman odaácsolt ülőbútorok.
És néha azt sem könnyen fejti meg az ember, hogy ki dolgozik a helyen, és ki van csak éppen múlatni az időt.
Mert azt vadul lehet. Antivadul. Így:
Meg így:
Télen még csak egy szaunakocsival parkoltak oda, érdemes átkattintani, hogy az milyen volt akkor. A jó idő beálltával a folyó-város szimbiózis gerjesztése néhánnyal magasabb fokozatba kapcsolt, és most már egész másképp néz ki a helyszín.
Azaz: a guruló mobilszaunából büfékocsi alakult (ezresért lehet falni a szerb vonalas hotdogot!), rügybe pattantak a bútorféleségek, van már fedett kocsmarészleg és DJ-pult, ahonnan megfelelő létszám esetén reggelig megy a bazseva.
A fejlődés pedig tényleg az orrunk előtt zajlik: míg bő két hete egy félgoabulin még közel vállalhatatlan borból készült a fröccsünk, amit ezért inkább leraktunk egy asztalra, pár napja már jobbat kaptunk a tenyerünkbe – remélhetőleg ugyanez a folyamat a soundsystemre is elindul, ami egyelőre két aktív hangfalat jelent (legalábbis a legutóbbi hétvégén még így volt, ki tudja, azóta talán már betolták valami reggae-arc saját építésű membránmonstrumát).
Az egész a fapados, folyamatosan alakuló-formálódó jellege miatt kicsit olyan,
mintha tavalyról maradt volna itt az egész, vagy mintha az emberek egy strandon nem akarnának strandolni. Noha egyik se igaz, de az érzés megkap, és ez elég.
Erre külön rátesz a két nyitott konténerbe bepakolt fekete-fehér fotókiállítás a Dunáról meg a környékbeli világról.
Megkérdeztük persze az üzemeltetőket is, hogy ezt akkor most így hogyan, Tömör Miklós, a Valyósok elnöke válaszolt is egy nagyon diplomatikusat:
“Az elmúlt hetek tapasztalata azt mutatja, hogy hatalmas igény van egy szabadtéri, ingyenes szórakozóhelyre. A Valyo – Város és Folyó Egyesület azért jött létre, hogy minél több embert segítsünk abban, hogy meg tudja közelíteni a Dunát. A Szabihíd lezárásakor egyenesen a Duna fölé vittük az embereket, most pedig egy hatalmas területen tudják élvezni a városlakók a dunai naplementét, miközben a Refuge Bistro által üzemeltetett pultból limonádét, szörpöt, kávét vagy éppen egy fröccsöt is tudnak kérni az élmény mellé.”
“A terület belakása még javában zajlik: a napokban fejezzük be a színpadot, épül még egy pult, a Capa Központ kiállítási terét pedig lefedjük és kis pihenő zugot tervezünk odatelepíteni. Épülni fog még korlát, lépcső és tűzrakóhelyek is, hogy minél többen, minél biztonságosabban tudják élvezni a Duna-partot.”
Nekünk már csak annyi a dolgunk így a végére, hogy eláruljuk a pro tippet: tessék naplemente előtt egy órával érkezni. Nem lesz benne megbánás.
A Valyo Kikötő további történéseit a Facebookon érdemes követni!