Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Már fél évnyi streetphotography-űzés (amely műfaj, bár ezt már elmondtuk párszor, de szívesen mondjuk el még egyszer, nem az utcák fotózását, hanem az utca emberének fotózását jelenti) is rengeteg mindent mutat meg egy városból, na de ha valaki ezt 30 éven keresztül tolja? Matt Weber valószínűleg látott szinte mindent, amit lehetett, szépséget, erőszakot, jót és gonoszt, New Yorkkal kel, fekszik, álmodik, azt lélegzi be és verejtékezi ki magából. Főleg, hogy egyetlen képe sincs, amit beállított volna. És nem kérdez, nem lő csípőből. Veszített is már el fogat, nyomták lámpaoszlophoz, fenyegették többször – de ő folytatta.
És most az ő lencséjén át láthatjuk azt is, ami ennek a zajongó nagyvárosnak az egyik legpuhább oldala: a szerelmet. “Ez a jó dolog New York streetfotózásában. Szomorú, boldog, tréfás kedvű leszel – átölelheted az egész érzelmi spektrumot” – mondta.
Weber egyébként 1978-ban kezdett fotózni, még taxisofőrként. Ez pedig egy olyan munkakör, hogy nagyon nehéz megállni, hogy az ember ne örökítse meg azokat az elképesztő helyzeteket, amikbe nap nap után belefut – főleg, ha ehhez még vénája is van. Hát neki volt. Annyira, hogy még film is készült életének erről az oldaláról.
“Annyi nyomor van. Nagyon sok embert látsz itt, akik nagyon nincsenek rendben. A boldog embereknél legalább egy kicsit megszűnök nyugtalankodni, hogy miért olyanok, amilyenek” – mondta Weber. Pár kép itt, még több a kissé anakronisztikus, de tartalmas weboldalán. Akit kifejezetten ezek a szerelemközeli felvételek érdekelnek, az az Urban Romance fejezetet nézegesse. Hosszú oldalakon át fog találni számos fotót, előre szólunk. És akkor még ott van az összes többi. Szereted NYC-t és a fényképeket? Akkor hosszú éjszaka lesz!
(via)