A távoli elérés egyre inkább alap követelmény a kamerarendszerek esetében
A street art onnantól kezd el igazán izgalmas lenni, amikor a házak falaira mázolt művek nem csak jól néznek ki, hanem reflektálnak is a környezetükre, új perspektívát adva a helyek térérzetének. Éppen emiatt roppant érdekes Katharina Grosse Psychylustro nevű projektje, amelyben a művésznő nem csak a street art és a falfestés kereteit tágítja ki, hanem a vasútállomásokról is mond valami olyat, amire
Milyen is egy elhagyott vasútállomás? Nagy, szürke, rozsdás, kietlen. Mit mond erre Katharina Grosse? Hát azt, hogy lehet ez kicsi, színes és játékosan pszichedelikus is. Ami Grosse csinált néhány philadelphiai pályaudvarral, azt legjobban úgy lehetne elképzelni, mintha egy óriás gyerek összefirkált volna egy hatalmas lapot egy villanyoszlop nagyságú ecsettel, majd ezt a lapot eltéve csak a róla leszaladó vonalak, neonszínű festékfoltok maradtak volna ott a tájon. Természetesen olyan apróságra ügyet sem vetve, hogy hol kezdődik egy épület és hol a táj.
Grosse monumentális installációi így egyszerre keltik az otthonosság érzetét, bensőségesebben feltüntetve a pályaudvarokat, valamint nagy méretüknél fogva közelről totál másvilági érzetet adnak. Áttételesen még az utak nagyságára reflektálnak.
Forrás: Fubiz