Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
Amikor hosszú sanyargás után végre kiszenvedi magából az április a tavaszt, a hétvégéken mindenki dobbantani akar, a zöldbe, valami víz mellé, de még az aszfalt is megteszi, ha odasüt a nap. Ilyenkor még a lustábbak is arra vágynak, hogy megdobbanjon a szívük, még ha ehhez testmozgást kell is végezniük. Kevesen tudják, de ha például egy jó strandröpi meccshez támad kedvük, egyáltalán nem kell messzire menniük, a belvárosban is megkaphatják!
Igaz, tengervíz nem mos partot sehol a közelben, de a Városligetben megbúvó dupla pályának mindössze ez az egyetlen hátránya. A finomszemű homok a lábujjak között nemcsak hogy megeleveníti a vakációs emlékeket, de ráadásul vetődésre is kitűnően alkalmas, nem úgy, mint a legtöbb helyen használt durva kvarchomok, amitől ronda horzsolásokat lehet elszenvedni. Az amúgy kutyaszarban bővelkedő környéknek ez talán az egyetlen tiszta foltja, hiszen az önkormányzat tulajdonában lévő pálya karbantartásáról a szomszédos PeCsa gondoskodik, méghozzá kitűnően.
És a legjobb, hogy mindezt ingyen és bérmentve élvezhetjük, mindössze egy igazolványt kell leadni a PeCsa recepciósánál, akitől aztán kézhez kapjuk a hálót. Tavaly még labdával is tudtak szolgálni, de valaki nyilván elfelejtette visszavinni, újat pedig idén egyelőre nem szereztek be.
A pályáért nem kell megverekedni, szinte soha nincs kint senki (egyelőre?), pedig jó lenne, ha felpezsdülne a budapesti beachball-élet, és mindig lenne kit kihívni egy vérre és izzadságra menő meccsre. Végül a kiadós mozgás után remekül el lehet fröccsözgetni a labdahajításnyira lévő Pántlika Presszóban, ahol senki nem néz ki azért, mert csupa homok a hajad (de akár érdemes előre, még az utolsó meccs előtt leadni a rendelést, mert itt nem a kiszolgálás gyorsaságáról híresek – a szerk).