A távoli elérés egyre inkább alap követelmény a kamerarendszerek esetében
Strandkapuzárási pánikban vagyunk, nem véletlenül írtunk most a Velencei-tó legjobb titkos helyeiről meg a Bronx Riviéráról, hiszen hamarosan már ezt sem tehetjük meg: érezni lehet a levegőben a nyár utolsó rúgásait, indulnak az utolsó lángosrohamok, ez a helyzet. Persze amíg még a vízicsúszdák percenként ontják ki magukból a sikítozó gyerekseggeket, addig nincsen gond, de mi van, ha egyszer majd olyan kihaltak lesznek a strandok és aquaparkok, mint Salva López képein?
A gyönyörűen fényelt képeken harapni lehet az elmúlás hűvös leheletét, miközben ha jól fülelsz, még elcsíphetsz egy visszhangzó gyerekkacajt. Ahol nemrég még vízcseppek fröcsögtek, ott most törmelékek hirdetik a nyár emlékezetes pillanatainak elmúlását. A teljesen lepusztult strand már a graffitiseknek sem nyújt izgalmat, így utoljára a fotósok maradtak, majd később a markológépek és az új befektetők, akik pár tollvonással egy újabb hotelt húzatnak a helyére.
