Idén is lesz Budapest 100: a rendhagyó eseményen a főváros száz éves társasházai, iskolái, gyárai, egyéb különleges építményei nyílnak meg a nagyközönség előtt, vagyis amíg hétköznapokon a belső udvarokon somfordáló idegenek nem feltétlenül szívesen látott, de legalábbis gyanúval szemlélt elemek, addig most április 6-án és 7-én tárt karokkal várják őket. Az izgalmas épületbejárások kapcsán kérdéseket szegeztünk a szervezőknek.
Tavalyelőtt volt először Budapest 100. Hogyan fogadták akkor a kezdeményezést a lakók, akik a kipécézett házakban laknak? Nehéz volt bejutnotok a zárt kapuk mögé?
Tornyánszki Éva: – Minden évben újabb és újabb kihívásokkal kell szembenéznünk, hogy a lakók bizalmát elnyerjük. 2011-ben azért volt nehéz dolgunk, mert akkor szerveztük az első Budapest100-at, emellett viszont az esemény újdonsága és mindannyiunk lendülete segített leküzdeni a félelmeiket és lelkesíteni őket. A program sikere szerencsére egyre szélesebb körben terjed, így kicsit könnyebb meggyőzni őket, hogy csatlakozzanak a kezdeményezésünkhöz.
Azt írjátok, hogy az egyik fő célotok a társadalmi elszigeteltség mérséklése. Hogyan álltok ezzel az ambíciózus misszióval?
TÉ: – Több nagyon szép példa is igazolja küldetésünk sikerét, ahol a program elindított egy lakóközösség épülését, és az esemény óta is rendszeresen összejárnak. A hosszú szervezői munka során pedig nagyon különböző generációk találkoznak, megosztják tudásaikat és élnek át közösen élményeket.
Szerencsés Rita: – Idén több olyan csatlakozónk is van, akik a programban való részvétel mellett a saját lakóközösség érdekében is cselekszenek. Gondolok itt a tervbe vett közös udvari bográcsozásokra, “kerti” partikra, látogatók mellett a szomszédok célzott invitálására. Nagyon nagy élmény volt számomra a szervezési folyamat során látni azt, ahogy a lakók fokozatosan megnyílnak és elkezd a szívügyükké válni a rendezvény, érdeklődnek a ház története iránt és kiegészítik saját élményeikkel. Néhány helyen egész családok sorakoztak fel a rendezvény mögé, másutt pedig felismerték, hogy a Budapest 100 egy kiváló alkalom az épület lakói között húzódó mindennapi kis nézeteltérések feloldására. Reméljük idén is egy-egy lakóközösség szorosabbra fűzi a egymással a kapcsolatait.
Mik voltak a legemlékezetesebb pillanatok az elmúlt két évből?
TÉ: – Nem tudnék egyet kiemelni, folyton meglepnek azok a gesztusok, reakciók, amik a szervezés során érnek. Ez egy nagyon emberi program a maga organikus és szabad módján.
Milyen tanácsokkal látnátok el azokat, akik idén először indulnak el százéves házakat nézni és fotózni?
SzR: – Merjenek kérdezni a helyszíneken, érdeklődjenek a háztörténet iránt, a rangidős lakóktól ugyanis számos különleges információ tudható meg. Az eső se tántorítson el senki, a belső udvarok mindentől megvédenek :)
TÉ: – Programfüzet a zsebbe, kényelmes cipő, feltöltött elemek és irány a város!
Idén a Budapest 100 a Gázgyári munkás- és tisztviselő-lakóteleptől a Kelenföldi Hőerőműig, Márkus Emília egykori második kerületi villájától a Vigadó térnél ringatózó Kossuth Múzeumhajóig megint egy csomó izgalmas helyszín falai mögé segít benézni, további infók a Facebookon, komplett programfüzet pedig itt. Vigyázat, egyes helyekre előregisztráció szükséges!
(A fotók a tavalyi eseményen készültek.)