Fogyassz matcha pohárkrémet menopauza idején is!
Erdész Dávidot még azokból az időkből ismerem, amikor a Holalo nevű krújával szervezgettek Budapestre olyan külföldi előadókat, mint az azóta is visszajáró Mac DeMarco, a Dirty Beaches vagy mondjuk Young Lean. Úgyhogy kicsit meglepődtem, amikor néhány napja kitette fészre, hogy immár egy éve, hogy teherkerékpárral szállít másoknak is árukat.
Igen, az is az így dőlt betűvel hangsúlyozva, mert miután ráírtam, hogy ütközzünk és dumázzunk erről egyet, honnan jött az ötlet meg ilyenek. Elmesélte, hogy az egész sztori ennél régebbről indult. Húsz éves belvárosi bringás tapasztalattal másfél-két éve úgy döntött, hogy beszerez egy ilyen cargót, és a nehézkés gépjármű helyett ezzel bonyolítja a RisoPlant-os ügyeit.
Aztán kisvártatva, amikor látta, hogy ez mennyivel jobban megy így, felmerült benne az ötlet, hogy – hoppá, – ha már egy ilyen járművel jár, akkor mások számára is vállalhatna fuvarokat. Ez lett a Delivered Budapest.
Én meg nagyjából ezen a ponton éreztem azt, hogy miközben csomó haverom irkálja ki fészre, hogy melót keres, akár meg lehetne írni ezt a sztorit valahogy úgy, hogy néha lehet csak magunk dolgai között kell szétnézni és ott bujkál egy kézenfekvő munkalehetőség.
“Persze ezt ne úgy képzeld el, hogy megélek belőle. Ha egy pékségben járok, akkor hagyok egy névjegykártyát, hátha érdekli őket egy ilyen lehetőség. Ugyanakkor nem is kell mindent elvállalnom, de fuvart elutasítani általában csak nehéz terepviszonyok miatt szoktam.”
Így aztán szép lassan kiépült egy ügyfélkör mára, ami a megbízásaival kitölti az addig üres csomagtartós utakat. Nem véletlen hát az se, hogy az Oszkárt meg a Blablacart említettem a címben, és nem a shared economy ideáját meggyalázó Ubert. Dávid ugyan nem ingyen vállalja ezeket a fuvarokat, de szemléletével mégis egyértelműen a szimpi előbbiekhez tartozik. És még zöld is nyilván.
Természetesen onnantól könnyebb az egész, ha már van az embernek egy ilyen cargója. De használtan is lehet újítani, Dávid például a Cargonomiától vette át, majd a Medence-csoporttal terveztetett rá egy régi katonai sátorból egy rugalmasan feltölthető rakteret, ami eső esetén még ponyvaként rá is dobható a jármű kényesebb részére.