Ki a hipszter? Hol a hipszter? Az első kérdésre egy esszéhosszúságú definíciókísérletben lehetne csak válaszolni, amiben biztosan elhangzanának fontos kifejezések a Wayfarertől az örökhajtásig, a független lemezkiadóktól a vintage-ig. A második kérdésre a válasz: mindenhol, de leginkább a brooklyni Williamsburgben: ezt szokás a 21. század excentrikusan öltözködő és válogatott zenéket hallgató bohémjainak egyik legjelentősebb gyűjtőhelyeként emlegetni, miután a kilencvenes évek elejétől masszív dzsentrifikáció kezdődött errefelé. 2003-ban egy helyi lakos, Robert Lanham ki is adta a Hipszter Kézikönyvet, ami vitriolos hangvételben ekézte finoman a helyi fiatalok laza közösségét, mi viszont így tíz év elteltével inkább a fotókra esküszünk: egy másik helyi, Fernando Paz ugyanis az Instagramon kizárólag a környékbelieket örökíti meg. Felkerestük és kikérdeztük.
A streetphotography (nem túl szerencsés fordításban utcafotózás, mert igazából az utca emberének fényképezését jelenti) műfajában aktív, mexikói származású reklámiparos azt mondta a hipszter forráspontról, hogy már sokan kezdenek továbbállni az egyre növekvő népsűrűség és népszerűség miatt, de ő még szeret itt élni, körülnézni és
“barátságosan mosolygó arcokkal szembetalálkozni egész nap. Ez egy nagyon vegyes közösség, mindenhol tombol a zene és a művészet, az egész környék arra inspirál, hogy valami kreatívat csinálj.”
Fernando bringával jár, és állítása szerint nem kell rejtőzködő üzemmódba váltania, ha fényképez valakit az iPhone-jával: az emberek itt nem mennek neki, pedig az Államokban a személyiségi jogi kérdésekkel köztudottan érdemes csínján bánni. Azért van pár tanácsa azoknak, akik kipróbálnák magukat az embereket testközelből megörökítő, alapjáraton rizikós műfajban: “Csak kattints, és ennyi. Biztosan felfedezel majd egy csomó új dolgot, amiről ezt megelőzően nem is tudtál, ráadásul sokkal jobban megszereted az környékedet és az embereket.”
Itt van néhány további kép tőle és Williamsburgről, a teljes Instagram feedje pedig itt nyálazható végig.