Nem szabad félvállról vennünk: ezt kell tudnunk a hasmenésről

A köznyelvben számos, humoros elnevezése van a gyakori székelési ingernek, pedig a valóságban akár súlyos problémákat is jelezhet. Mégis keveset tudunk arról, mennyi mindent elárul egészségünkről az, hogy naponta hányszor látogatjuk meg a mellékhelyiséget.

Hányszor egészséges a székelés, és mikortól nem?

Az, hogy kinek mi számít egészséges székelésnek, részben egyénenként változhat. A székletürítési gyakoriságnál a heti 3-szori és a napi 3-szori is normális lehet. Ám ha azt tapasztaljuk, már hosszabb ideje híg a székletünk, érdemes lehet felkeresnünk az Affidea Magyarország gasztroenterológiai szakrendelését. A jól felszerelt, modern központban empatikus szakemberek segítik a pontos diagnózis felállítását és a háttérben lévő, lehetséges okok felderítését.

Napi ötszöri, híg székletürítés ugyanis semmiképp sem tekinthető normálisnak. Ez kortól, nemtől függetlenül sem indokolható soha a táplálkozási problémákkal. Az egyszeri alkalmak mögött gyakran fertőzések állnak (Shigella, Salmonella, stb.) vagy a megfelelő konyhai higiéné hiánya. Azonban a krónikus, mindennapos jelenség mögött a vastagbélgyulladás, a Crohn-betegség, a tartós stressz vagy a diverticulitis (a vastagbél “zsákocskáinak” gyulladásos folyamata) is állhat.

Mi történik bennünk a hasmenés során?

Hasmenés során a bélrendszer normális működése felborul, és a székletürítés gyakorisága megnő. Az emésztés folyamatai felgyorsulnak, ami miatt a vastagbélben sűrűbb a bélfal szöveteinél a béltartalom. Ez a béltartalom vizet von el a környezetéből, így a széklet hígabb lesz. 

Kiknek ajánlott a vastagbélrák-szűrés?

Ha ez a nem fertőző hasmenés 10 nap után is fennáll, fontos ellátogatnunk kezelőorvosunkhoz. A hasmenés diagnózisának megállapításához az orvos kikérdezi a beteget a tüneteiről és az előzményekről. Vizsgálatot is végezhet a székleten, hogy meghatározza a kórokozókat vagy a másodlagos fertőzéseket. Szükség esetén további vizsgálatokat is elvégezhet, például vérvételt vagy képalkotó vizsgálatokat (endoszkópos vizsgálat, hasi CT, hasi röntgen), hogy kizárjon más okokat vagy állapotokat.

A vastagbélrák-szűrés általában az 50 évesnél idősebb felnőtteknek ajánlott – azoknak főképp, akik a krónikus hasmenést tapasztalják. De azoknak is, akiknél előfordult már vastagbélrák vagy vastagbélpolip a családban. Fontosak az egyéb kockázati tényezők is: például korábbi vastagbélgyulladás vagy az egyéni kórtörténetben valamilyen eltérés. Az orvos a beteg kockázati tényezőit figyelembe véve fogja eldönteni a szűréshez leginkább megfelelő módszert. A vizsgálatoktól nem érdemes tartanunk, hiszen mindegyik ugyanazt a célt szolgálja. Az egészségünk megőrzését, végső soron pedig egy minél hosszabb, minőségi élet biztosítását.

(Szponzorált tartalom)