Egy ingatlan értékét sok tényező befolyásolhatja, mint például az állapot, a területi elhelyezkedés vagy a kereslet-kínálat. Persze az sem mindegy, hogy a vevők mennyit hajlandóak fizetni érte. De mi a helyzet akkor, ha mindez egy jogvita része lesz?
Milyen okiratban találhatjuk az ingatlan forgalmi értékét?
Alapvetően azt gondolnánk, hogy az ügyleti okiratok alkalmasak az ingatlan forgalmi értékének megállapítására, azonban ez korántsem így van – mint ahogyan arra a Kúria egy nemrég hozott döntése rávilágított. Ha nem biztos az, hogy a felek minden kényszertől mentesen, szabad akaratukból írták alá a szerződést, akkor ez az okirat nem tekinthető hiteles értékmérőnek. Egy ilyen vitás jogi helyzetben pedig mindig szükség van a szakértő ügyvédi segítségre. A Mihalics Ügyvédi Iroda kiemelt szakterületét a polgári jogi perek és a vitarendezések jelentik, így egy hasonló peres eljárásban határozott támaszt nyújthatnak.
A per kiindulási alapja
A jogvita, amelyre hivatkoztunk, egy összetett hitel- és jelzálogügyletből indult ki. A peres felek között idővel jelentősen megromlott a viszony, ami a hitelszerződés felmondásához és a vételi jog gyakorlásához vezetett – amelyek miatt az adós kártérítési pert indított. Arra hivatkozott, hogy az ingatlanok vételi értéke a másik fél jogsértő magatartása miatt jelentős mértékben csökkent, és az eredeti befektetése sem térült meg.
Hogyan látta a kérdést a bíróság?
Az eljárás során a felperes nem tudta bizonyítani, hogy az őt ért vagyoni hátrány az alperes viselkedésére vezethető vissza. Az sem nyert bizonyosságot, hogy más minőségben bekövetkezett értékesítés során magasabb összegért kelt volna el az ingatlan.
A bíróság egyértelművé tette: az ingatlan forgalmi értékének megállapítása nem egyszerű számítás kérdése, hanem szakértői feladat. A kirendelt szakértő ilyen esetekben többféle módszer alapján állapítja meg a forgalmi értéket, amelyben szerepet kap a költségalapú, a hozamszámításon és a piaci összehasonlításon alapuló számítás.
A Kúria kifejtette a forgalmi érték fogalmát is, miszerint ez az az összeg, amelyet szabad piaci körülmények között fizetne a vevő. Az adásvételi szerződés azonban csak akkor mutatja ezt az értéket reálisan, ha a felek minden kényszertől mentesen írták alá a szerződést.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
Egy ingatlan körül számos okból kifolyólag kialakulhatnak vitás helyzetek. Lehet szó elszámolásról, kártérítésről vagy tulajdonviszonyról is. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a peres eljárásban az adásvételi szerződések nem minden esetben jelentenek elegendő bizonyítékot. Ha a bíróságban felmerül a gyanú, hogy valamilyen kényszerítő körülmény befolyásolhatta a feleket a szerződés megkötésekor, akkor szakértő bevonására kerülhet sor.
Az ingatlanügyekkel kapcsolatos jogi vitákban tehát elengedhetetlen a pontos iránymutatás – ezt pedig csakis az ügyvédi segítség jelentheti, hiszen életmódjukat a paragrafusok tanulmányozása határozza meg, így tudják azt is, mikor mi a teendő.
(Szponzorált tartalom)