A párkapcsolat 5 fázisának ismerete segíthet a nehézségek leküzdésében
Az agilitás szorosan kapcsolódik a tudásalapú munkavégzéshez, mivel az nagymértékben elősegíti a gyors alkalmazkodást, a folyamatos tanulást és a folyamatos fejlődést.
A Sprint Consulting által szervezett agilis képzések remek lehetőséget adnak arra, hogy az agilis szemléletmódot és az ehhez kapcsolódó módszertanokat lépésről lépésre beintegráljuk a vállalat működésébe.
Mit jelent a tanulásalapú munkavégzés?
Mára természetessé vált a termelésalapú, illetve tudásalapú munkavégzés, ám emellett megszületett egy új fogalom is, egy korábban nem ismert módszer, méghozzá a tanulásalapú munkavégzés.
A tudásalapú munka kategóriájába sorolható minden olyan tevékenység, aminek elvégzéséhez nem elegendő a világban jelenleg elérhető, rendelkezésre álló tudás, mert új nézőpontokra, ötletekre, ismeretekre van szükség a megoldásukhoz. Tipikusan ilyenek a különféle kutatási munkák.
Mi a különbség a tudás- és a tanulásalapú munkavégzés között?
A kettő között alapvetően az a különbség, hogy míg az előbbi a meglévő tudás és ismeretek alkalmazására épít, addig az utóbbi esetében a folyamatos fejlődés és az új információk elsajátítása van fókuszban.
Azok, akik már jól ismerik az agilis gondolkodásmódot, pontosan tudják, hogy a termelőmunkában megszokott módszerek egy része nem eredményes a tudásalapú munkát végzők vezetésére, ahol nagy fokú kreativitásra és önállóságra van szükség.
Ugyanakkor a tudásalapú munkát végzők esetében is egy újfajta megközelítést kell alkalmazni.
A tanulásalapú munkát végző csapatok motiválásának elemei
Először is nagyon fontos, hogy a csapattagok számára világosan látható, érthető legyen a közös cél (purpose), amit el akarunk érni.
Nem elég ugyanis, ha csak az adott feladatot látják, annak mélyebb értelmével, céljával is tisztában kell lenniük. Ha ugyanis tudják a “miért”-et, akkor sokkal inkább el tudnak köteleződni az adott feladat mellett, jobban a magukénak érzik, ezáltal pedig motiváltabban dolgoznak.
Szintén fontos elem az önállóság (autonomy), hogy a közös célokért egy belső felelősségtudatot érezzenek a csapattagok. Ez esetben ugyanis nagyobb teljesítményre, magasabb szintű kreativitásra képesek.
Végül pedig a tudásmegosztás (co-intelligence) is egy lényeges terület, az ugyanis elősegíti a tagok közötti együttműködést. A különböző perspektívák és az egyéni tapasztalatok kombinálásával új ötletek, megoldások születhetnek.
A reziliencia faktorok megteremtése is fontos
A fent megnevezett motivátorok mellett léteznek úgynevezett reziliencia faktorok is, melyek növelik a csapatok ellenálló képességét.
Ezek közé tartozik a csapat valódi közösséggé formálása, a konfliktusok elfogadása és kezelése, a diverzitás értékének felismerése és kihasználása, továbbá az erőviszonyok átláthatóvá tétele.
A tudásalapú munkát végző csapatok vezetőinek tehát az egyik legfontosabb feladata az említett motivátorok és reziliencia faktorok megteremtése, illetve fenntartása.
(Szponzorált tartalom)