keresés menü

Megint szólnak a lányok lányokhoz: itt a ZINA legújabb száma!

Szóval bemutatták a Madách tér tetején, igen, és azért érdemel mindez egy posztot, mert a ZINA egyike Budapest legkedvesebb kis mikroprojektjeinek, amik ölbe veszik a lelkünket, és megringatják kicsit, hogy ne nyígjunk annyira a világ rusnyább dolgai miatt.

Aki nem tudná, annak elmondjuk, hogy ez egy (vigyázat, őrületes megfejtés jön!) zine, vagyis olyan lapozható kis izéke, ami saját publikálású, ha úgy tetszik, underground, és ebben az esetben kreatívok lányok csinálják, többnyire olyanok, akik animációval foglalkoznak. “Mindig azok, akik épp ráérnek.” Ezúttal pedig egy kiállítást is kapcsoltak hozzá a bekerült alkotásokból, ami a héten még megtekinthető.

De hogy még jobban átadjuk a készítőknek a szót:

A Zinát azért kezdtük el, mert javarészt animációsok vagyunk, akik nagyon szerettünk volna valamit együtt létrehozni. De animációs filmet csinálni rengeteg meló, ezért az is szempont volt, hogy gyors és kézzelfogható legyen ez a valami. Amikor Marjai Petra hazajött Belgiumból a master képzéséről, rengeteg tudása volt a zine kultúrától, és így rájöttünk, hogy ez lesz a tökéletes formátum. Ezt a számot a BPZines 175 példányban nyomtatta risóval, ami egy környezetbarát festéket használó japán fénymásoló. A 80-as években használták főleg, de most reneszánszát éli.”

“A Zinák elég rendszertelenül jelennek meg, de mindegyik igazi szerelemgyerek!”

Szép mondás. Nem csoda, hogy sokan voltak kíváncsira az új lapszámra, ami ezúttal egy punkabb, trashybb vonalat visz, hiszen csak egy színt használnak benne.

Ami pedig az aktuális tematikát illeti, erre azt találták ki a ZINAsok, hogy miután

“a karácsony és a szilveszter annyi figyelmet kap már november elejétől kezdve, szerettünk volna az ezt követő mostoha időszakról is megosztani pár gondolatot.”

A hívószó az ünnepek után volt, erre mindenki azt küldött, ami jött neki.

Ennek megfelelően van, aki számára a január egyet jelent az újrakezdéssel (és szinte egyértelműen látja, hogy az első akadálynál el fog bukni), mást a téli ünnepek február végéig tartó munícióval látnak el. A pragmatikusabb alkotóknak ez az időszak a karácsonyi dekoráció szétszedésében ragadható meg, volt, akit a családdal eltöltött hosszabb időszak kemény önreflexióra kényszeríett, mást az érintett érzékenyen, hogy nem kapott a barátnőjétől ajándékot.

Többet nem mutatunk, tessék beszerezni jól

A pozitívabb hangvételű oldalak között van a munka-fáradalmait kipihenő Télapó, illetve annak a szerzőnek a műve, aki már a nyári fagyizásra koncentrál.

Reméljük, hogy ez a sok apró történet visszaadja ennek az időszaknak a hihetelen összetettségét. És azt is reméljük, hogy ha valaki nehezen éli meg a januárt-februárt, a ZINA segítségével rájön, hogy nincs egyedül.”

Még, képek a megnyitóról:

 

Az aktuális szám alkotói Rumi Zsófi, Farkas Juli, Glaser Eszter, Lovrity Anna Katalin, Bognár Éva Katinka, Pernille Kjaer (DK), Marjai Petra Lilla, Jenny Jokela (FIN), Szakadát Maja, Zétényi Borcsa, Tóth Luca, Lerch Julcsi, Kreif Zsuzsanna voltak, aki pedig szeretne hozzájutni a zine-hez, az írjon nekik szépen a Facebookon!

Itt vannak tisztességesebb felvételek is a keddről, mint amit mi összehujiztunk:

💡Először is: köszönjük szépen, hogy befogadtátok ezt a melankolikus eseményt drága TELEP!💡Továbbá, köszönjük…

Közzétette: ZINA – 2019. január 31., csütörtök