Megöregedtek Anglia fenegyerekei, de felpimpelt robogóik és követőik megmaradtak

Ifjúsági szubkultúrák bőven akadtak az elmúlt évtizedekben, de se a punkok, se a szkinhedek, pláne a technósok nem voltak még a kanyarban sem, amikor a mod-ok gyakorlatilag megmutatták az Egyesült Királyság lakosságának, hogy néha bizony érdemes tartani pár bandába verődött fiataltól.

Ők a 60-as évek elején jelentek meg először csak Londonban: bár a társadalom alsó rétegeiből jöttek, újvonalas jazzt hallgattak, később soult és ska-t, még később olyan zenekarokat, mint a The Who, amfetaminnal turbózták magukat, és igyekeztek elegáns, akár szabó által rájuk szabott ruhákba öltözni, ehhez akár még olasz divatlapokat is fellapozgattak. Esküdt ellenfeleik az általuk lenézett, bűzös-bőrdzsekis rockerek lettek – akik meg a piperkőc stílusuk miatt fújtak a modokra, igaz, egyik brigádot se kellett félteni, mert előszeretettel estek egymásnak.

Legfontosabb stílusjegyük pedig a robogó lett, amit akár egy csomó plusz tükörrel és lámpával szereltek fel:

Barney McCann fényképezőgépével elindult felkutatni ennek a ma már jószerével teljesen elpárolgott szubkultúrának a maradványait, és ő maga is meglepődött, hogy nem csak sikerrel járt, de száznál is több képet tudott készíteni.

A legérdekesebb az, hogy a régi balhés öregek után nem halt ki a kultusz, egy csomó fiatal viszi tovább ezt a munkásosztályos-élrevasalt-vespás sztílót. És remek látni, ahogy ez a kemény elköteleződés átüt a fotókon.

A mod szubkultúráról a Wikipedia vonatkozó szócikkét ajánljuk fellapozásra.

(via)