Ha vége a nyárnak, akkor itt van az ősz, a túlgondolásmentes vakációs élmények utáni mélyebb befogadás időszaka, amikor végre megint akkorát adhatunk a kultúrának, amekkorát nem sajnálunk tőle.
Ennek örömére itt egy újabb “városfesztivál”, ami nem csak simán egy programsor, de együtt gondolkodik Budapest meghatározó kulturális intézményeivel, és rendhagyó helyszíneken, sokszor színpadokká alakuló köztereken mutatja be a hazai és nemzetközi kulturális szcéna leginspirálóbb alkotóit.
“Fontos számunkra, hogy hangsúlyozzuk, milyen progresszív, olykor provokatív művészeti közegről beszélünk, hogy a kortárs művészet olyan, mint egy időkapszula, benne mindennel, amit itt és ma fontosnak, relevánsnak, aktuálisnak gondolunk”
– mondja Káel Csaba, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál operatív testületének elnöke, a Müpa vezérigazgatója.
Hogy konkrétumok is sorakozzanak (mert tényleg sikerült összegereblyézni mindenféle árnyalatú izgalmat a kultúra teljes színspektrumáról), a teljesség igénye nélkül:
jön Werner Herzog 2010-es, háromdés dokufilmje, a Cave of Forgotten Dreams
Márkus Sándor „városi vadászles” installációja a Madách téren tart tükröt és kínál izgalmas új perspektívákat az arra sétálóknak
Joan Català katalán művész köztéri mozgásszínházi darabot hoz a Corvin sétányra, aztán a Szabó Ervin térre, aztán az Eiffel térre: bizalmi játék és egy páratlan közösségi élmény, ami a különbséget néző és előadó között
Az ötödik éve működő Robert Capa Központ extra szabadtéri installációval – benne egy ikonikus káddal – emlékezik 105 éve született névadójára az Erzsébet téren
De a CAFe Budapest hivatalos videócsatornája, közösségi platformjai is csemegéket tartogatnak, a Kapszulainterjúk című videósorozatban a fesztivál fellépőivel Galán Angéla riporter beszélget, akik egy számukra meghatározó budapesti helyszínen meséltek életük legfontosabb fordulópontjairól