keresés menü

Magyar illusztrátor az egyik legmenőbb kreatívmagazinban: Kövecses Anna rajzai

Vezércikkhelyen közli az It’s Nice That a magyar származású kreatív újabb munkáit. Egy havi egymilliós látogatottságú és 220 ezres Facebook-táborral rendelkező orgánumon ez azért elég szépen néz ki, valljuk be.

Annának, aki ma már egy nyugis ciprusi kis faluban tologatja a digitális ceruzát, a sztorija sem semmi: 20 évesen megszülte kislányát, aztán úgy döntött, hogy inkább nem megy egyetemre, hanem beleássa magát a designba, könyveket olvas, tanul, elemez – aztán elkezdett önhatalmúlag logókkal kísérletezni.

“Egy idő után rájöttem, nagyobb felületre van szükségem, ezért képzeletbeli megbízásokat teljesítettem: fiktív posztereket és könyvborítókat”

– mondta el a mindenféle vibráló munkákat amolyan kurátori attitűddel megosztó magazinnak, hozzátéve, hogy még egy komplett Ábécét is rajzolt a gyermekének. Erről is írtak korábban.

A saját kútfőből kipattant, kvázi önszórakoztató és kreatívenergia-lecsapoló rajzolgatások aztán hamarosan valódi felkérésekhez vezettek, magazinoktól az ügynökségekig, de továbbra is szán időt a saját ötletek kibontására.

“A szerkesztőségi projektek mindig fontos sarokkövei a munkámnak, hiszen nagy szabadságot hagynak arra, hogy értelmezzek egy cikket, legyen szó politikáról, társadalomról, orvostudományról vagy kultúráról. És így nem is ragadok bele abba a szerepbe, hogy én egy gyerekkönyv-illusztrátor vagyok.”

“De azt is szeretem, hogy a műveim olyan embereket is elérnek, akiket nem is érdekel annyira a dizájn maga, de a rajzaim nyomot hagynak bennük.”

Ahogy az a munkáin is látszik, és ő maga is bevallja, nem szereti túlbonyolítani a dolgokat.

“Szeretek a mindennapi életünk apró részleteire fókuszálni, mint mondjuk egy váza az asztalon, vagy az anya-gyerek kapcsolat. Nem kaparok letaglózóan gyönyörű vizuális megoldások vagy mélyebb értelmezések vagy az árnyék okos használata után. Inkább csak az egyszerűségre törekszem, meg a fel nem fedezett részletek felfedezésére, hogy rávilágítsak, még az otthonülés és semmit nem csinálás is tud gyönyörű lenni.”

 

Annát a Tumblr-en lehet bekövetni!