Baker az elvárásoknak megfelelni képtelen, kitaszított, vagy egész egyszerűen beilleszkedni nem akaró huszonéves, kreatív réteget fotózta 2010 és 2014 között. Vagy szorosabb ismeretség köti hozzájuk, vagy a közeli barátokon keresztül megismert különcökről van szó. A zenészek, művészek, színészek, divattervezők, transzvesztita performerek és prostik világa a társadalmi perifériára szorultságról, titkokról, identitásról szól.
Az éveken át tartó fotózás alatt Baker olyan személyiségjegyeket, részleteket és karakterbeli fejlődéseket fedezett fel, amikre a folyamatos dokumentálás nélkül nem valószínű, hogy alkalma lett volna. Modelljeit jellemzően saját otthonukban fotózta, akár családtagok, akár barátok vagy szeretők társaságában, de a legnagyobb hangsúlyt minden esetben a személyesség, a megkapó intimitás kapta.
Poem Baker sorozatának többi része a honlapján, érdemes odafigyelni rájuk. A világ pedig egy sokkal rosszabb hely lenne, ha nem lenne ennyire színes.