Milyen tetőtéri ablakot válasszunk?
Giulia Mangione 2014-ben kezdte el ezt a boldogságkutató képsorozatot, amikor még vizuális történetmesélést tanult a dániai Aarhus-ban található média és újságíró egyetemen.
De aztán szöget ütött a fejébe, hogy
“még mindig csak a felszínt kapargatom.”
Egy hónapos projektje után ezért visszatért Dániába, hogy még több időt szenteljen annak, hogy még mélyebben megértse a lencsén keresztül, hogyan élnek, és miért úgy élnek az emberek a világ legboldogabbjának tartott országban, ahogy.
Alanyai a legkülönbözőbb emberek, kisgyerektől a pincérnőig, ikrektől az öregedő nudistákig.
“Valahogy vonzódom bizonyos típusú emberekhez, és ők is felém gravitálnak”
– mondta el az It’s Nice That-nek. Illetve azt is, hogy sokat hagyatkozott a szájhagyománynak, szóval tippeket kapott, kiket is volna érdemes megörökítenie. 2016 nyarán végül vett egy használt kocsit, és két hónapon át utazgatott a skandináv országban.
“Aludtam farmokon élő családoknál, akik aztán javasoltak másokat, akik aztán megint elvezettek további emberekhez… Olyan volt, mint valami kincsvadászat” – mondta Giulia. Minden alkalommal, amikor elbúcsúzott, és beült az autójába, izgatott lett a cetlivel a kezében, amin egy újabb cím volt, mert fogalma sem volt, hogy mi vár rá.
Végül három évet feccölt a projektbe, aminek a végén saját bevallása szerint több kérdése keletkezett, mint amennyi választ kapott. “De úgy gondolom, ennek pont így kell lennie.” Egy nemzetet feltérképező tematikus fotósorozatból végül valami olyasmi lett, ami az emberiség egyetemes boldogságáról szól.
Az alkotó hivatalos oldala errefelé érhető el.