Lehet, hogy a lájkszám egyelőre csak a kétszázat kapargatja alulról a Facebookon, de szerencsére ma már tudjuk, hogy ha valamit sokan ismernek, az nem feltételezi automatikusan a minőséget, sőt, még áramlopásért is bezárhatják a népszerű embert, embereket. És a legdurvább, hogy mindez fordítva is igaz! A Kimitrak nevű zenés-táncos széria szerdánként jelentkezik a Fogasházban, és elképzelhető, hogy egyesek csak most hallanak róla először, de ha eláruljuk, hogy a csattanós név mögött olyan élő vinyldinoszauruszok billegetik rutinosan a barázdát, mint DJ Crimson, Suhaid, Waxman Pedró, Bodoo, The Stanley Maneuver vagy Johnny Drama, akkor az talán jelent valamit. Minőséget.
Hanem arról, aki mindehhez vizuálban asszisztál. A modern léptékű dalestek arculatát ugyanis Csordás Levi simogatja hétről-hétre, és nem akármilyen módon: úgy, hogy ott van a buliban, figyel, és rajzol. És amit megfigyel és lerajzol, abból lesz a következő hét facebookos eseményének fejléce.
“DJ Suhaid kérdezett meg, hogy lenne-e kedvem megrajzolni a kimitrak FB event borítóit. Tartottam tőle, hogy vajon mi a fenét fogok hétről hétre rajzolni – mert más fel sem merült, mint hogy rajzolni fogok -, de egy ilyen lehetőséget nem fogok kihagyni. Azt mondta, hogy ez ilyen öröm dj-zés, mindenki azt és úgy rak egymás után amit, ahogy szeretne. Tehát ebből jött az örömrajzolás” – árulta el faggatózásunkra a művész.
Aki egyébként nem először csinált ilyet: már az egyetemen is szorgalmazták, hogy mindig legyen mindenkinél rajzfüzet, és és csak tessék bátran használni, megtölteni, gyakorolni. Levi szó szerint vette a tanácsot, és már szórakozóhelyeken is megfogantak az ilyen-olyan skiccek (amiket még fel is pakolászott egy időben a Behance-re).
“Érdekelt, hogyan tudok lerajzolni rövid idő alatt embereket. Ez megtetszett, sokszor rajzoltam társaságban is, de egy idő után értelmetlenné vált, abbahagytam. Szóval régen csináltam ezt a magam mulattatására, a felkérésnél viszont azonnal eszembe jutott, hogy
“ezt talán most érdemes lehetne folytatni, mások mulattatására is. Pont passzolt a kettő.”
Levi azt mondja, nem a konkrét valóságot rajzolja le, csak merít belőle, válogat, nem is nagyon törekszik a valósághűségre, hisz arra ott a fotó.
És egy botrányos momentumra is felhívta a figyelmet:
“Néha a kimitrakosok felhívják a figyelmemet, hogy rajzoljak le valakit, kvázi mintha számot kérnének tőlem, mint ahogy a DJ-től szoktak kérni. Pedig ez, mint tudjuk, tilos!”
A dolgunk innentől? Megmutatni az eddigi alkotásokat. Íme, így vigadoznak az elnagyolt emberek szerdánként a Fogasban, felfedezni önmagadat ér: