Ben Zank brooklyni a mindennapok kellemetlen érzéseit önti fotóiba. A beszélt nyelv vadabb metaforáihoz hasonló képeket alkot, és bár ezek ennyire explicitté téve durván túloznak, bizarrak, szürreálisak, máskor csak simán banálisak, érzésre mégis rögtön ismerősek lesznek mindenkinek a számára.
És nem csak a agyi kiégést szimbolizáló füstölő fej, azok is, amiknek nincs nyelvi megfelelője, olyanokra gondolunk, mint a pulcsi alatt átvezetett fák vagy a záróvonallal az úttesthez ragasztott emberalak. Vagy kábé ez így mind:
