Nem nagyon lehet azzal vitatkozni, hogy Banksy többek között azért is dagadhatott akkora sztárrá, amekkora most, mert a társadalom elé tartott görbe tükre nem valamiféle nehezen értelmezhető groteszk műtárgy, hanem egy szinte mindenki által szerethető dekorkellék az életünkben, amibe bármikor nézünk bele, mindig valami intelligens, de könnyen értelmezhető viccet látunk, iróniával nyakon zúdítva. Nem kell rajtuk sokat gondolkodni, de a hatás mégsem marad el.
Banksy formanyelvét ennek megfelelően már jó előre meg lehet tippelni, például amikor az ember arról olvas egy szalagcímet, hogy az egykori graffitis most éppen háztartási boltot nyit, Gross Domestic Product, azaz Bruttó Hazai Termék névvel.
Keserűen szemléletes például a jelenet, amin migráns játékbábuk adják fel csecsemőiket az embercsempész fagyasztós teherautójába, de a művész lefejezte a Kellog’s müzlicég emblematikus figuráját is, hogy tigrisszőnyeget csináljon belőle, életmentő mellényekből pedig lábtörlőt (ami ugyancsak értelmezhető utalásként a menekültkrízisre).
És persze a kirakat minden sarkában fellelni egy-egy ügyesen kitalált geget, szóval, ha úgy vesszük, az erre járó londoniak kapnak egy Banksy kiállítást. Ingyen.
A diszkógömbös rendőrsisak mellett se menjünk el szó nélkül:
Mint ahogy a saját gyerekeink megfigyeléséről és kontroll alatt tartásáról is érkezett egy eltöprengető fricska:
A Banksy-féle showroom konkrét termékei nem megvásárolhatók, csupán gondolatébresztési, mosolyokozási és esztétikai céloknak rendelődnek alá – de a művész azt tervezi, hogy lesz webshop, ahol egyes tárgyakat meg lehet majd venni.
Nem önszántából tette ezt egyébként:
Állítólag egy üdvözlőkártya-cég megpróbálta lenyúlni a Banksy nevet, és Banksy jogászai azt javasolták, hogy ennek elkerülésének a legjobb módja, ha ő maga is elkezd tényleges, felmárkázott mörcsöt árulni.
És így tett. Nagy húzás!