Kényelmesen a természetben: a túrabakancs hatékonysága
A bakui Faig Ahmed nyúlt könyékig saját országának kultúrájába, és forgatta meg azt egy kicsit. Nem tudjuk, mennyire néztek rá fenyegetően hunyorgó szemmel ezért, végülis egy olyan “demokráciáról” beszélünk, ahol már egy nappal a választás előtt megszülethetnek a választási eredmények, ellenzéki vezetőket pedig kétes körülmények között vetnek börtönbe. Szóval Ahmed fogta a tradicionális közel-keleti szőnyegdizájnokat, és kortárs szobrokká módosította őket, úgy, hogy közben megőrizzék emblematikus jellegüket.
Gitch-ügyben már többen elszórakoztak az ügyes kreatívok közül, ezekről gyakran mi is írtunk, de annyira messze talán senki sem nyúlt vissza, mint Ahmed. Aki amúgy így vall a műveiről: “a szőnyeg a keleti örökség egyik kanonikus szimbóluma, aminek vizuális határai vannak. Az én művészetem célja az, hogy átlépjen ezeken a korlátokon. Ezeket a szőnyegeket gondolkodás nélkül hozom létre, mindegyik az én azonnali kifejeződésem. Merész kísérletek ezek, amiket aztán odarakok a művészvilág elé, bízva magamban és abban, hogy a kreálmányaim lenyomatot hagynak a befogadókban.”
Ez lebeg a szeme előtt, amikor elkészíti ezeket a hipnotizáló, elfolyó, minimalista, nagyon újszerű 21. századi videoklipekre emlékeztető módosulásokat.
Ahmed további munkái a weboldalán vehetők szemügyre.