Csordás Zita elsősorban talán a Mayberian Sanskülottsból és a népzene menőségéért kiálló Zomboriból lehet ismerős. Csak jövőre végez majd a Képző festő szakán, de már most összejött annyi érdemes képe, ami a Roham koncertterme feletti kiállítóteret kellemesen kitölti. A csillámló flitterekkel, sok rózsaszínnel feldobott sarki és űrbéli tájakat ábrázoló képekről frappáns eligazítást ad a tárlat leírása:
Az emberiség megkezdte lakhelyének felfedezését, majd a világűrrel folytatta, mindeközben saját belső tájait kevéssé ismeri. Az ez irányban tett törekvések talán minden fizikai létező kutatásánál nehezebbnek bizonyulnak.
“A fekete növények úgy lettek, hogy olvastam egy cikket, amiben arról írtak, hogy olyan vörös törpéket fedeztek fel, amik körül emberi élet befogadására alkalmas, de a maguk tengelye körül nem forgó bolygók keringenek. Így csak az egyik oldalukat vilagitja meg a vörös törpe, aminek közel sincs akkora fénye, mint a napnak, ezért az ezeken a bolygókon található növények, amennyiben vannak, bizonyosan feketék, hogy több fényt tudjanak elnyelni.”
Így válaszolt Zita arra a kérdésemre, amelyben a fekete virágok művészi mondanivalóját kértem számon.
“A bölenyes az meg csak úgy jött. Volt egy ilyen matricám, amit az egyik osztálytársamtól kaptam, mert imádtam gyűjteni ezeket a sparos állatos matricákat. Az azévi Amadeusra nem tudtam, hogy mit adjak be, úgyhogy hirtelen felindulásból a leadási határidő előtt két órával megfestettem ezt a képet a matrica alapján, úgy, hogy még jócskán fogott az olaj, amikor beadtam. Akkor kezdtem el mindenféle csillámló dolgot használni és perverz módon vágytam rá, hogy a króm alapon ott legyen az a két csillámló szem, aztán be is került az Amadeusra, de szerencsére nem vették meg”
– tudtuk meg a bölény keletkezésének történetét is.
Aki a többi képre kíváncsi, látogasson el a Rohamba (Bp. Dohány u. 22.) február 13-ig és sétáljon fel a koncertterem feletti kiállítótérbe!