A szobrok a mozi és a gif egyik előzményének tekinthető úgynevezett zeotrópok analógiájára készültek. Ezek a hengerformájú berendezések a képek gyors egymásutániságával keltették a mozgás érzetét a szemlélőben.
Edmark úgy tudta elérni ezt az érzéki csalódást ezekkel a 3D-s nyomtatóval készített spirálszerű szobrocskákkal, hogy a stroboszkóp vibráló fénye alatt forgatta őket 550 fordulat per perces sebességgel. (A klasszikus vinyl nagylemez331⁄3-dal forog.)
Ahhoz, hogy mindezt le is tudja filmezni, nagyon rövid, 1/4000 másodperces záridővel kellett dolgoznia, ezzel kiváltva a stroboszkópot.
Így ebben a kvázi animációban a szobrokról minden 137,5 fokos fordulatnál készült egy képkocka (másodpercenként összesen 24), ami a teljes fordulathoz viszonyítva megegyezik az aranymetszés arányaival. Nem véletlen hívják ezt a bizonyos szöget arany szögnek.
És itt nincs vége, hiszen a szobrok spirálszerű mintázata a tobozokhoz és a napraforgókhoz hasonlóan a Fibanocci-számok rendszerét követi. Ez a számsor ugye úgy épül fel, hogy minden egyes eleme az őt megelőző két elem összegével egyenlő, tehát: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34…