keresés menü

A londoni városvezetés még Berlinnél is radikálisabban állt be a klubjai mögé

Miközben nálunk a lakókat kérdezik meg, hogy éjfélkor legyen-e pizsilövés a bulinegyedben, Berlinben meg közpénzből szigetelik a klubok közelében lévő házakat, a londoni városvezetés nemes egyszerűséggel rátolta a felelősséget az ingatlanfejlesztőkre.

2011 és 2016 között az angol éjszakai klubok felét kellett bezárni azért, mert a környékbeli lakók panaszkodtak a zajra. Ugyanez az arány 2007 és 2015 között 43 százalék volt. A probléma gyökerét a dzsentrifikációban vélték megtalálni.

Adott egy évtizedek óta nyugalomban üzemelő klub. Jön az ingatlanbefektető, olcsón megveszi a szomszédos telket, épít rá egy társasházat, amibe beköltöznek a lakók, és elkezdi őket zavarni a zaj, mennek a feljelentések (és hát valljuk be jogosan), aztán szép lassan lakat kerül a szórakozóhelyre.

Egészen eddig ez történt, mostantól azonban már csak úgy adnak ki építési engedélyt, ha a befektető vállalja, hogy olyan szigetelést biztosít, amivel boldogan lehet élni akkor is, ha történetesen egy technoklub van a szomszédban. Az indok pedig nem más, mint a klubok kulturális, közösségi és gazdasági szerepének felismerése.

Berlini politika: “Az adófizetők pénzéből támogatni a technót a legkevesebb, amit tehetünk”

(via)