A japán motoros bandák története a ötvenes évekre nyúlik vissza, de igazán a hetvenes évekre teljesedett ki.
Akárcsak a nyugati motoros szubkultúrák, ők is az olyan filmekből választották az idoljaikat, mint A vad (1953) vagy a Haragban a világgal (1955). A motoros bandák tagjai rendre a munkásosztályból kerültek ki, ezek a törvényen kívüli közösségek lettek számukra a család.
Kazuhiro Hazuki, egykori legendás Narushino Specter bandavezetőjét is a motoros bandák punksága és társadalomellenessége fogta meg.
Aki beszólt, annak jobbesetben csak a szélvédője bánta.
A körözések is általánosak voltak velük szemben.
A nyolcvanas évekre már több mint 40 ezer lázadó motoros cirkált a japán utakon.
Ilyen…
és ilyen módosított motorokkal.
Ahogy az lenni szokott, ennek az amúgy vad szubkultúrának is megvoltak a még bizarrabb vadhajtásai.
A korai években egész szabad közúti törvények voltak, bárhányszor is vittek be valakit, a jogsiját azért megtarthatta.
A kilencvenes években azonban mindez megváltozott, szigorúbb törvények jöttek.
És a motorok is drágábbak lettek.
Így mára csak 7000 bōsōzoku-motoros maradt.
Illetve nagyban felhígult a közeg is.
A kezdeti erőszakosságot a nosztalgikus vurstlihangulat váltotta fel.
(via Dangerous Minds)