A japán motoros bandák története a ötvenes évekre nyúlik vissza, de igazán a hetvenes évekre teljesedett ki.

Akárcsak a nyugati motoros szubkultúrák, ők is az olyan filmekből választották az idoljaikat, mint A vad (1953) vagy a Haragban a világgal (1955). A motoros bandák tagjai rendre a munkásosztályból kerültek ki, ezek a törvényen kívüli közösségek lettek számukra a család.

Kazuhiro Hazuki, egykori legendás Narushino Specter bandavezetőjét is a motoros bandák punksága és társadalomellenessége fogta meg.

Aki beszólt, annak jobbesetben csak a szélvédője bánta.

A körözések is általánosak voltak velük szemben.
A nyolcvanas évekre már több mint 40 ezer lázadó motoros cirkált a japán utakon.

Ilyen…

és ilyen módosított motorokkal.


Ahogy az lenni szokott, ennek az amúgy vad szubkultúrának is megvoltak a még bizarrabb vadhajtásai.

A korai években egész szabad közúti törvények voltak, bárhányszor is vittek be valakit, a jogsiját azért megtarthatta.

A kilencvenes években azonban mindez megváltozott, szigorúbb törvények jöttek.
És a motorok is drágábbak lettek.


Így mára csak 7000 bōsōzoku-motoros maradt.
Illetve nagyban felhígult a közeg is.
A kezdeti erőszakosságot a nosztalgikus vurstlihangulat váltotta fel.

(via Dangerous Minds)